A keresztények egysége tanítás kérdésében nem alapulhat kompromisszumon, hiszen az igazság egy, az, ami, és a kompromisszum az igazság kérdésében egyenlő a hazugsággal.
„A keresztények egysége tanítás kérdésében nem alapulhat kompromisszumon, hiszen az igazság egy, az, ami, és a kompromisszum az igazság kérdésében egyenlő a hazugsággal. Ám Peter Kreeft, Amerika talán legbefolyásosabb katolikus filozófusa, egységet lát a keresztények között – protestánsok, katolikusok és keletiek között – a következő kérdésekben.
1. Isten örök, természetfeletti, mindenható, személyes, szerető és igazságos Teremtő. Isten nem egy immanens kozmikus erő, amiből kialakult (evolválódott) a természet és az ember.
2. Isten képes csodákat tenni (a tudomány nem cáfolta a csodák lehetőségét). Az igaz hithez legalább e három nagy csoda elfogadása szükséges: a megtestesülés, a feltámadás, és a hitből való újjászületés csodái.
3. A mennyország valóban létezik. A mennyország nem a jó földi dolgok összessége.
4. Isten valóban szeret engem, és ez nem csak egy hasznos vallásos érzelem, ami megszabadít a szorongástól és a félelemtől.
5. Krisztusban Isten megbocsátja a bűneimet. A bűn nem egy idejét múlt fogalom, hanem valóság. Jézus pedig nem egyszerű emberi példakép, hanem Megváltó (a bűnből vált meg).
6. Jézus öröktől fogva Isten. Ő nem olyan értelemben isten, ahogy mind »isteniek« vagyunk – isten részei – bizonyos panteista és gnosztikus filozófiák szerint.
7. Jézus fizikailag feltámadt a halálból. Ez nem mítosz vagy szimbólum egy lelki folyamat leírására, hanem történelem.
8. Újjá kell születnünk, hogy Isten a mi Atyánk legyen. A megváltás nem automatikus. Az újjászületettek Isten fogadott gyermekei és Jézus társörökösei. Aki nincs újjászületve csak képletes értelemben Isten gyermeke, mint teremtménye, de nem örökös attól még, hogy szép emberi életet él.
9. A Biblia isteni szó hozzánk, és nem emberi szó Istenről. Isteni tekintély van az Írások mögött. Az Biblia üzenete világosan érthető német modernista teológusok kommentjei nélkül is.
10. Végül, Jézusban valóban Istennel találkozom. Ha kérem, hogy Úr legyen az életemben, Ő ezt valóban megteszi, és ez nem csak egy »vallásos élmény«.”
Hogyan ünneplik a karácsonyt a görögkatolikusok? Mit gondol az egyházi minimalizmusról? Mit tart a politikai kereszténységről? Fogékony-e a mai ember a hitre? És milyen állapotban van a keresztény értelmiség? Ezekről beszélgettünk Makláry Ákos görögkatolikus pappal, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége elnökével advent és karácsony alkalmából.
Borzasztó körülmények között, mégis reménnyel telve készülnek a karácsonyra az aleppói keresztények, akik különösen hálásak a magyaroknak.
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
Ma reggelre mindenki tudja már, mi történt Magdeburgban.
Mit is jelent manapság az, hogy keresztény Európa? És miért tiltakoznak ez ellen annyian?
Így kontextus nélkül leírva a darwinizmus, liberalizmus, BLM, feminizmus, eugenika, LMBTQ és transzhumanizmus mintha semmiben sem kapcsolódna egymáshoz, pedig ezúttal is összenő, ami összetartozik.
A miniszter szerint jobban sikerült a műsor, mint ahogy hitte. Azt mondta benne, amit gondol.
A megválasztott amerikai elnök korábban hangsúlyozta: megvenné a Dániához tartozó északi-tengeri szigetet.
