Amikor a művészet köntörfalaz, mellébeszél, arra kell gyanakodni, hogy az alapokban valami tisztázatlan maradt.
„A felejtés mai magyar kultúrája messzi múltra tekint vissza, kontinuitása van. Mélyében két politikai tabu van eltemetve. Ez a két igazság összefügg, éppen azoknak a személyében, intézményeiben, akiknek érdeke ezeknek az igazságoknak az időkön átívelő tagadása. Az egyik elhallgatandó, illetve manipulálandó igazság az, miszerint 1956-ban Magyarországon spontán forradalom volt, amelyben a nemzet érzelmileg egységesen vett részt. A másik tabu arra vonatkozik, hogy Magyarországon 1989-ben spontán rendszerváltozás kezdődött, amely érzelmileg és gondolatilag az 1956-os forradalom folytatása, és amely a mai napig sem ért véget.
Megfigyelhető, hogy akik tabunak tekintik, manipuláják – nem értik, nem fogadják el – ezt a két igazságot, és a kettő kapcsolatát, azokból mellébeszélők lesznek. Nincsenek kevesen: az elmúlt húsz évben irányzatok és iskolák és műfajok nőttek fel ennek az elhallgatásnak és elterelésnek a mentalitásában. Nem kétséges, hogy virágzásuk nagyban hozzájárul ahhoz az elégedetlenséghez és hiányérzethez, amelyet a magyar kultúra egy sereg műve ma bennünk, oly sokunkban kelt. A földönkívüliség és egy virtuális valóság különös művei, amelyeket nem pusztán a digitális világ beszűrődése idegenít tőlünk el. A fókusz és a kapcsolat bántó hiányát érezzük bennük. Az is közismert, hogy e nagy mellébeszélés virágzása mögött hatalmas politikai és gazdasági érdekek jó húszéves szövetsége húzódik meg Magyarországon. Ez a szövetség teremtette meg a mellébeszélés felépítményrendszerét, fórumait és díjait, ez fizeti jó tollú apologétáinak hadát.
E rendszer tökéletes működésének köszönhető, hogy máig nem kapott nyilvánosságot 1956, a Kádár-korszak és a rendszerváltozás sok fontos ténye. Hogy divatosan mondjuk, a diskurzust nem tematizálja az ezekről az eseményekről való gondolkodás – miközben a köztudat mélyében ott kavarog mindez öntudatlanul, formátlanul, romboló indulatokat keltve. A veszteségérzet súlyos kihatású társadalmi színdrámáiban.”
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
Isten igéjét nemcsak a Biblia hirdeti, de minden ihletett mű, így például akár egy festmény, egy regény. Vagy éppen egy sorozat, amely Jézus élete alapján még rekordot is állított.
Megkezdődött F. János bírósági tárgyalása.
