Az iraki találós kérdés

„A demokrácia építőkockáiból idővel a Guernicát idéző kubista elemek lettek, felfordulással és káosszal. George Bush várat akart építeni, ám saját politikai sírját ásta meg. Nemzetközi presztízsveszteség, több mint egytrillió elköltött dollár, legalább négyezer amerikai áldozat a megszállás mérlége, hiszen a bevonulókat nem rózsák és gratulációk fogadták. Ha az Egyesült Államok szuperhatalom is maradt, határozatlan névelő nélkül, immár egy többpólusú világban.

Irakból pedig az »egymillió özvegy országa« lett. A fallúdzsai ostromot vagy Abú Ghraib szörnyűségeinek emlékét elhalványító erőszak idővel olyan méreteket öltött, hogy az ember egy-egy véres iraki robbantásos merénylet hallatán talán már fel sem kapta a fejét.  Az erőszak és a szunnita-síita felekezeti villongások pedig részben annak az al-Kaidának és más radikális csoportoknak az eszmerendszeri és működési fémjelzései, amely csoportok léte egyebek mellett casus belli-ként (háborús okként) szolgált magához az invázióhoz!

Az amerikai jelenlét ellenére az iraki szín paradoxona a folyamatos erőszak mellett az is, hogy az Egyesült Államok egyik riválisa, Irán, amely 1988 óta nem viselt háborút a térségben, az elsőszámú erővé lépett elő Bagdadban. Az iraki állam romjain, a hadsereg és a titkosszolgálatok szétverése után a hatalmi vákumban szép lassan felütötte a fejét az Iszlám Köztársaság és gyakorlatilag uralma alá vonta Irakot. Teherán befolyása immár az ország csontjaig hatol. Az eget és az idegközpontokat látványosan szállta meg az Egyesült Államok még korábban, míg Mezopotámia két fő artériáját és vízi ellátását végeredményben Törökország irányítja, Kuvait pedig a Satt el-Arab tengeri kijárat fokozatos kisajátításával az ország légzőnyílását kezdte elzárni.”