Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Elképesztő hadjárat indult, a sajtó szó szerint nyomozott utánam. Interjú.
„Értetted, hogy miért cincáltak szét? Hosszú évekig talán senki nem volt annyit képernyőn, mint te.
Elképesztő hadjárat indult, a sajtó szó szerint nyomozott utánam, mivel nem nyilatkoztam. Kilenc évig szinte egyetlen rossz dolog sem jelent meg rólam a lapokban, mert soha nem tettem olyasmit, amibe bele lehetett volna kötni, aztán egy év alatt mindent a nyakamba zúdítottak. Ez volt talán az ő bosszújuk. Mivel okot nem adtam a negatív kritikára akkor sem, nagyrészt csak valótlanságokkal tudtak támadni. Aztán ne felejtsük el a kárörömet sem, hiszen egy tízéves sikersorozatnak lett vége. Először értetlenül álltam a cikkek előtt. Olyan jellegű vitám nem volt soha senkivel, ami akadályozta volna a közös munkát vagy egy műsor felvételét. Nem értettem, ki indíthatta el ezt a lavinát.
Az RTL-ben sok jó dolog mellett azt is mondták rólad, hogy többször voltál ideges, előfordult, hogy türelmetlen voltál.
Biztos, hogy volt ilyen. Most őszintén: én álltam az aréna közepén, a felelősség az enyém volt. Akiknek az volt a dolguk, hogy a kezem alá dolgozzanak, és ezt nem tették kellő alapossággal, biztos, hogy előfordult, hogy szóvá tettem. Ha tőlem tökéletes munkát várnak el, akkor én is azt várom el azoktól, akiknek az a dolguk, hogy engem segítsenek. Amikor nem megfelelő információt kaptam, és előfordult, hogy emiatt konkrétan kinevettettem magam a közönséggel vagy az alannyal, persze, hogy nem köszöntem meg utána. Azért ez feszített munkatempó volt reggeltől estig. Három műsort kellett felvenni egy nap alatt. Nem volt idő az üresjáratokra, de azért ne csak erről essen szó, mert ebből volt kevesebb. Nagyon szerettem a stábot, és jó volt velük dolgozni. Sok kellemes forgatási napot éltünk meg együtt, de sosem kevertem a mókát a munkával.”