Bauer, Debreczeni és Niedermüller példája

„Többségünknek van kedvese, férje, felesége. Kevés kivétellel van fedél a fejünk felett. Majdnem mindannyiunknak van munkája, vagy hosszú munkáséveket követően ma már nyugdíjas. Ugyanakkor az utóbbi időben egyre többen éreztük úgy, hogy (már) nincs pártunk. Olyan párt, amelyiknek egyetértünk politikai irányával, kultúrájával, erkölcsi, emberi viszonyaival.

 Létrehoztunk egy ilyen pártot, a Demokratikus Koalíciót. Tudjuk, hogy a Demokratikus Koalíció esély, lehetőség, ígéret, és majd a következő hónapokban, években dől el, hogy mindebből mit tud valóra váltani. Vitányi Iván tegnap azt mondta, hogy hosszú élete során több párt megalakításában vett részt. Majd hozzátette, hogy soha ennyire normális emberi viszonyokat, közösségi hangulatot nem tapasztalt, mint a Demokratikus Koalíció megalakítása során.

Tudjuk, hogy hatalmas nehézségeink lesznek. De azt is látjuk, hogy olyanok százai, ezrei kívánnak csatlakozni hozzánk, akik eddig soha nem voltak pártnak tagjai, olyanok, akiknek mi jelentjük a reményt, hogy teremthetünk egy jobb országot is. És nem tudom elhallgatni, hogy Bauer Tamás, Debreczeni József és Niedermüller Péter csatlakozása, az, hogy vezető szerepet vállaltak, mennyire lelkesítő sokunk számára. Jelenlétük azt igazolja, hogy sikerrel kecsegtethet a különböző demokratikus szellemi, politikai áramlatok együttműködésére alapozva egy új nyitott, polgári balközép erőt létrehozása. A Molnár Csaba mellett tegnap alelnökké választott neves értelmiségiek szembemennek a mostanában uralkodó trenddel: nem hátat fordítanak a politikának, és távolságtartó elemzés helyett, mellett beszállnak a közvetlen küzdelembe.

Reméljük, hogy példájuk ragadós lesz.”