Kutyavilág

„Már megint a görények jártak jól. Mert a kedvtelésből tartott görények után nem kell adót fizetni. Pedig hányan vannak. Igaz, a vérnyulak, a törpepapagájok és a macskák után sem. Bezzeg, ha kutya az ember, máris adóköteles.

Kivéve, ha be tudja bizonyítani az ember kutyája, hogy fajtiszta magyar. Az még kérdés, hogy hány fajtiszta magyar nagyszülőt kell ahhoz felmutatni, hogy ne legyen baj. Mi van, ha egy amúgy tisztes fajmagyar vizsla családba valahogyan mégiscsak becsúszott egy nagytermészetű, hogy rosszabbat ne is mondjunk, svájci bernáthegyi? Vagy egy idegenvérű nagyszülő még elmegy, de kettő nem? Esetleg, ahogy a puliknál ez szokás, csak az anya számít?

Mindenesetre, lesz most nagy szaladgálás az irattárakba az anyakönyvi kivonatokért, hogy minden egyes kuvasz bebizonyíthassa, hogy ő valóban csak kuvasz felmenőkkel rendelkezik, az ősei még Árpád kuvaszaival együtt jöttek be és azóta is törvényes, egyház által megszentelt frigyben élnek mindig a párjukkal. Ráadásul az sem árt, ha a helyi tisztelendő úrtól hoznak egy igazolást, hogy istenfélő, templomba járó, dolgos és szófogadó állatok, akik pontosan tudják, hol a helyük.”