Folyik 8-10-15 nagyberuházás tárgyalása

„Miért hoznának ide pénzt befektetők?

- Azt gondolom, hogy Magyarország egy vonzó terep, a közvetlen működőtőke-beáramlás nagyon erős, a másik oldalon pedig a portfólióbefektetéseknél a piacról tudjuk magunkat finanszírozni. Amivel én foglalkozom, az az előbbi és úgy látom, hogy működik. Magyarországon a gazdaságpolitika irányát, bonyolultságát, a befektetői környezetet szokták első helyen megnézni, valamint a logisztikai szempontokat. És Magyarország elkezdett egy nagyon pozitív adócsökkentési és tisztítási programot. Tudom, sokan mondják, hogy miért beszélünk adócsökkentésről, amikor jövedéki adó és egyéb adónövekedés volt, de ezek pont a fogyasztásnál jelentkeznek. Ha a befektetési oldalról nézzük, akár a munkaerő adózásánál, akár a társasági nyereségadóban, már tavaly volt egy nagyon pozitív üzenet, ami az idén folytatódott.

Megéri Magyarországra beruházni, van is érdeklődés, nem is kicsi. Nyilvánvalóan a világban esett vissza a működőtőke-áramlás a 2008-as válság után, és felerősödött a spekulatív, portfólió-tőkeáramlás.

A reálgazdaságot tekintve nem túl kecsegtető a jövő. Ön írt egy cikket nyár elején a Wall Street Journalbe, amelyben azt írta: »növekedési céljaink ambiciózusak, de maga a kormány is ambiciózus«. Akkor még 3-5 százalék közötti növekedési prognózisról írt a következő évekre, ez most távoli álomnak tűnik. Nyilván a külföldi partnereket is érdekli, hogy milyen növekedési lehetőségek vannak egy országban. Kell magyarázkodni? Mivel tudják meggyőzni a befektetőket?

- A fél évvel ezelőtti helyzethez képest sokat változott a világ, hiszen a nyár végén nagy idegesség lett úrrá. A növekedési kilátások európai szinten is csökkentek. Augusztusban megjelent az Eurostat közleménye a második negyedéves adatokról, amelyben a magyar növekedés nulla volt, de a német is jóval a várt alatt maradt. Kiderült, hogy a németeknél az a 3-4 százalék közötti robogás, ami 2010-ben elkezdődött, az nem lesz ilyen heves. Ez sokat számított Magyarország számára is, mert hihetetlenül ráutalt a külgazdasági viszonyaiban az Európai Unióra. 70-80 százalék közötti az integráltsági fokunk - nem sok tagállam van, amelyik integráltabb az Unióban, mint Magyarország. Ennek lassan ki is jönnek a hátrányai, ezért dolgozunk is azon a külgazdasági politikában,hogy más területek felé is nyissunk, ahol folyamatos fellendülés látható.

De nem akarom tagadni, hogy a belső növekedési motorok mostanában nem dolgoznak. A beruházási ráta, a fogyasztás Magyarországon áll. Ebben benne van egyfajta pszichózis is a lakosság és a kisvállalkozások részéről. Olyan sokk érte őket a válságban, hogy nem kívánnak és mernek jelentősen fogyasztani és beruházni. (...)

Német autógyáraktól kezdve a Nokián át kínai beruházókig több befektetés is érkezett Magyarországra az elmúlt években. Várható a közeljövőben új nagyberuházás?

- Persze, folyik 8-10-15 nagyberuházás tárgyalása.

Neveket, gondolom, nem említ, de milyen ágazatokban várhatók ezek?

- Igen, nyilván nem árulhatom el, amíg nem állapodtunk meg, de azt elmondhatom, hogy részben a szokásos úton is megyünk - az autóiparban, elektronikai gépgyártásban -, és próbálunk szélesíteni is. A szélesítésbe tartozik a megújuló energiák ipara, nagy igény van különböző bioenergia-termelésre, ahol megjelentek különböző méretekben befektetők. Két vagy három napelem-gyár elindult egyedi kormánydöntéssel, ilyen előtte nem nagyon volt. Most az első nagy, zöldmezős, kínai beruházás is napelemgyártás lesz Berettyóújfalun. Geotermiával is akarnak foglalkozni külföldiek. Lesz egy élelmiszeripari beruházás is Makón, készül egy másik Szolnokon. Az élelmiszeriparban a legnagyobb a magyar hozzáadott érték akármelyik szektorral összehasonlítva.”