A látomásos Liszt-apokalipszisen nem kérhető számon sem az ünnepelt életrajzának és életművének az időbeli sorrendje, sem a teljessége.
„A kétszázadik születésnapon Franciaországban és Magyarországon egy időben bemutatott, látomásos Liszt-apokalipszisen nem kérhető számon sem az ünnepelt életrajzának és életművének az időbeli sorrendje, sem a teljessége. Olyan egymásutánban követik egymást a Liszt Ferenc életét és zeneszerzői munkásságát bemutató jelenetek és zenei szemelvények, ahogyan azt a rendezőnő képzelete diktálta. Ha Kele Judit számára nem fontos Liszt Ferenc sorsának utolsó harmada, futólépésben is át lehet nyargalni rajta. Az életmű páratlan ívét is szét lehet tördelni, a halállal feleselő-kacérkodó 1884-es Csárdás obstiné akár az ifjú Liszt Ferenc művei közé is sorolható.
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
Egy hajléktalan által befogadott transznemű fiatalról és kettejük kapcsolatáról tett közzé dokumentumfilmet a 444.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
Még egy éjszaka, és véget ér az utóbbi idők legfontosabb választása Amerikában. De mi vár rájuk és a nagyvilágra holnaptól?
A magyar labdarúgó-válogatottra két rangadó vár a Nemzetek Ligájában, a szövetségi kapitány bennük bízik!
