„Sűrűsödnek a hírek az Alkotmánybíróságról (AB). Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője augusztus végén jelentette be, hogy pártja javaslattervezetet juttat el az AB működésére vonatkozó szabályokról a kormánynak, az alkotmánybíráknak és az alkotmányügyi bizottságnak. A képviselőcsoport kezdeményezése szerint a kabinet és az AB véleményét kikérve az alkotmányügyi bizottság tesz majd javaslatot az új sarkalatos törvényekre. (...)
Szeptember 1-jétől tizenöt tagúra bővült a testület, azaz öt új bíró kapott dolgozószobát a Donáti utcában. Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Szalay Péter és Szívós Mária megválasztását – finoman szólva – erős fenntartásokkal fogadta a média egy része. Pedig… Az elmúlt huszonegy év tapasztalatai azt mutatják, hogy a politikai jelöltek szinte kivétel nélkül hálátlanoknak bizonyultak az őket jelölő pártokkal szemben. Emlékezzünk csak példának okáért Stumpf István tavaly júliusi jelölését kísérő sajtóhisztériára. Az egykori kritikusok közül mára többen is elismerték, hogy alkotmánybírói teljesítménye nem igazolta ezeket a rosszhiszemű várakozásokat. Az újonnan megválasztott bírák ugyanis bizonyítani akarják, hogy megfelelő szakmai autonómiával rendelkeznek, korábbi politikai kötődésük nem jelent egyúttal pártelkötelezettséget, miközben – természetesen – meghatározott világnézeti értékek hatnak a jogértelmezéseikre. (...)
Ismét előhozakodom egy másik korábbi javaslatommal: az alkotmánybírák jelölését át lehetne adni a Szent Korona Testületnek, amelynek jelenleg a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az AB elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a tagja. Egy alapos szakmai vitát talán megérne ez a felvetés is.”