Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Szerinte a baloldalon nem is magyarok állnak? A baloldal a pesti zsidóság, a jobb meg mindenki más? Nem ér-tem!
„A Kossuth-díjas írót semmi más nem érdekli Magyarországról ugye, csak a baloldal. A baloldal, melyben még-még lát reményt, az egyetlen, ami ugye az elmúlt 60 évben letett annyit itthon az asztalra, hogy alkalmasnak tekintsük az ország vezetésére. A jobboldalról szó sincs: csak a kópé, sokszor bizony-bizony hibázó balról, meg a hitvány magyarokról. Most akkor én azt kérdezem, hogy szerinte a baloldalon nem is magyarok állnak? A baloldal a pesti zsidóság, a jobb meg mindenki más? Nem ér-tem!(...)
Lehet személyeskedni? Én nem érzem magam bűnösnek a Holokausztért. Csöppet sem. Eleve nemigen hiszek a kollektív lelkiismeretben, de hogy pont nekünk kelljen magyaroknak megpukkadni a szégyenben, az nonszensz! Nem voltam olyan király töriből, de nem az volt, hogy itt egy rothadt tábor nem volt Magyarországon? Hogy a Horthy addig védte a pesti zsidókat, amíg bírta? Hogy a falvakban úgy rejtegették a kertekben és a fészerben a zsidó orvosokat meg boltosokat ahogy tudták? De! Hogy mi nem kértünk bocsánatot, az azért van rendben, mert ez nem a mi bűnünk! Én személyesen érezném magamat sértettnek, ha valaki fent a nép, vagyis az én nevemben is bocsánatot kérne a Holokausztért. Mert én annak nem voltam a részese, engem ne mocskoljanak be bocsánatkéregetésekkel!”