Most akkor tényleg anonim a népszámlálás?

„És akkor ezt így most hogy? – teszik fel nekünk a kérdést félénken, zavartan, dühödten. Volt, aki visszaadta, hogy ő nem ide van bejelentve, volt, aki visszaadta, hogy »névtelenségről volt szó, bazmeg«, volt, aki csak nézett furcsán, »honnan tudják, hogy itt lakom, még be sem jelentkeztem«.

Pedig a dolog voltaképpen épp így garantálja az anonimitást. Ugyanis nem az egyes emberek bejelentett lakcímére küldik a csomagot, hanem minden, a központi nyilvántartásban lakásként szereplő címre, függetlenül attól, hogy van-e ott bejelentett lakó, és ha igen, hány, és hogy tényleg azok laknak-e ott, akik papíron, vagy hogy valójában tök üres-e az a lakás. Szóval a lakásokat pontosan nyilvántartják – nekem egyből az első lépcsőházam második szintjén kellett visszakérnem egy borítékot, amit egy másik emelten kellett volna odaadnom –, nem úgy az ott lakókat.

A legtöbben egyébként két dolog miatt aggódnak, eddigi tapasztalataim – részben a személyes, részben a posztokra érkezett kommentek és e-mailek – alapján. Egyfelől hogy rossz kezekbe kerülnek a személyes adataik, másfelől, akik érintettek, hogy lebuknak: valójában nem is ott laknak, ahová bejelentkeztek, mert szükségük volt egy jó helyen lévő hivatalos lakcímre a bölcsődéhez, óvodához, iskolához, netán ingyenes parkoláshoz.”