Itt a tél: de annyira, hogy már a légi közlekedésbe is kőkeményen bezavar
Jelentősek a késések.
A globális kapitalizmus jelképe hogy fizetni kell a fedélzeten a WC használatáért. (Erre öntudatos civil válasz lehet: nem vinni pénzt magunkkal. Majd meglátjuk, mi lesz…)
„Miután a 20. századi polgári repülés a világ egyik legnagyobb, szinte mindenki számára elérhető szolgáltatássá, vezető üzleti és iparággá nőtte ki magát, az ezredforduló óta megfordult a trend, a biztonsági intézkedések költsége, valamint az állandóan emelkedő olajárak felfelé tolják a jegyárakat. A repülés ördögi körbe került: ha túlemelik a jegyárat, fogynak az utasok, ha elmaradnak az utasok, fogy a bevétel, nő a veszteség. A megoldást egyelőre a fapados, azaz a hovatovább minden kényelmétől és polgári kedélyétől lecsupaszított repülőjáratok beállításában vélték megtalálni a légitársaságok, akár a nyereségorientált globális kapitalizmus jelképe lehet az újítás, hogy fizetni kell a fedélzeten a WC használatáért. (Erre már csak egyetlen öntudatos civil válasz lehet: nem vinni pénzt magunkkal a fedélzetre. Majd meglátjuk, mi lesz…)(...)
Izgalmas fejleményeket tartogathat tehát a jövő számára az a globális kereskedelmi versenyfutás, amelyik a civil légi közlekedés piacainak megszerzéséért és újrafelosztásáért folyik. A csendes gazdasági háború fő célja természetesen az elérhető minél nagyobb üzleti nyereség, a gépezet mozgatója azonban az olaj. Aminek az ára egyre nő, márpedig a nyersolaj hordónkénti árának minden egyes dollárral történő emelkedése 1,6 milliárd dollár pluszkiadást jelent a világ légitársaságainak. Ha további – például utasbiztonsági és levegővédelmi – költségemelkedésekkel kell számolni, kiszámíthatatlan fordulatokat gerjeszthetnek a világpiacon a lassan megfizethetetlen repülési tarifák. A világ piacát magától értetődően már egy ideje az ázsiai országok vállalatai uralják, messze megelőzve az észak-amerikai és az európai társaságokat. E két utóbbi terület együttes profitja (és forgalma) sem éri el a távol-keleti cégekét (friss, számunkra kedves adat, hogy a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren júliusban 950 ezer utas fordult meg, ami történelmi rekordforgalmat jelent). Navigare necesse est, hajózni muszáj, vallották az ókori tengeri népek. Repülni szintén kell. A nagy kérdés, hogy milyen áron.”