Ki a cigány?

„Egyrészt azt gondoljuk, hogy a nemzetiségi hovatartozás megvallása a Mi esetünkben is ugyanolyan természetességgel kell, megtörténjen, mint a többi ember, többi nemzetiség esetében, hiszen minden ember tartozik egy nemzetiséghez. Az identitásunk megvallása számunkra méltóság és a közösséghez tartozásunk köteléke, ugyanakkor nem elhanyagolható szempontnak tartjuk, hogy most nem a társadalmi környezet, nem a nem-roma többség, nem a kutatók mondják meg, hogy ki a cigány, hanem mi magunk mondhatjuk magunkról emelt fővel, hogy cigányok/romák vagyunk. Tehát kétségtelenül érzelmi kérdés is. Szögezzük le senki sem kötelezhető arra, hogy ugyanígy tegyen. Azt is szögezzük le, hogy e tekintetben minden egyes ember döntését tiszteletben tartjuk, tehát legszemélyesebb családi, baráti körünkben sem neheztelünk senkire, aki azt mondja, nem kíván így tenni! Mi azonban – és remélhetőleg még nagyon sokan – így fogunk tenni, azaz cigánynak fogjuk vallani magunkat. Én személyesen cigánynak és magyarnak fogom vallani magamat!  

Másrészt úgy véljük, hogy a népszámlálás egy szükséges feladat, hiszen az azzal nyert adatok képezik bármely kormányzat társadalmi és szakmapolitikai intézkedéseinek kiindulási és viszonyítási pontjait. Felelős kormányzás esetén, e társadalmi, szakmai intézkedéseket nem hasraütésszerűen, hanem a társadalom állapotát, jellemzőit, paramétereit pontosan tükröző népszámlálási statisztika adatok alapján alkotják meg. Konkrétumokban: honnan máshonnan lehetne megtudni, hogy milyen iskolázott a magyarországi lakosság, milyen egészségi állapotú a lakosság, milyen jellemzőkkel és státusszal bír a munkavállaló korú népesség, milyen minőségű és állagú a magyarországi lakásállomány és végül milyen a magyarországi lakosság nemzetiségi összetétele?(...)

Én már döntöttem, cigánynak vallom magam a népszámláláson!”