A szemben álló politikai felek háborúsága meggyőződésünk szerint csak akkor csillapítható, ha elfogadunk bizonyos pontokat egymás világképéből, történelemszemléletéből és identitásából.
„A szemben álló politikai felek háborúsága meggyőződésünk szerint csak akkor csillapítható, ha - közös, demokratikus, magyar nemzeti narratíva híján - elfogadunk bizonyos pontokat egymás világképéből, történelemszemléletéből és identitásából. A szabad Magyarország akkor fog politikai értelemben konszolidálódni, ha készek vagyunk arra, hogy közösen fogadjunk el egymásból valamit. Hiszünk abban, hogy a Magyar Köztársaság bármikori alkotmányában egyszerre van helye egyfelől a Szent Korona-tanára, Szent Istvánra és a kereszténységre tett utalásoknak, másfelől 1848, 1956 és 1989-90 dicső emlékezetének, valamint a vészkorszak és a kommunista diktatúra áldozatai előtti tisztelgésnek - ahogyan ezt a kollégáinkkal készített alkotmánytervezetben be is mutattuk (igyirnankmi.blog.hu). Ha azonban a jelenleg a politikai közösség nagy családjai képtelenek megállapodni olyan kérdésekben, amelyek identitásuk alapjait érintik, akkor nem a megegyezést ellehetetlenítő érvek megkeresése a feladat, hanem a jogállami és legitim többséget képező megegyezés, amely a hatályban hagyás mellett gyakorlati értelemben zárójelbe tesz bizonyos alkotmánybeli rendelkezéseket. Mindez nem lenne példátlan Európában: a portugál alkotmány preambuluma a mai napig - a hetvenes évekből ottmaradt zárványként - a szocialista társadalom felé vezető út megnyitásaként hivatkozik az ottani demokratikus átmenetre, ebből azonban napjainkban egyrészt nem következik a portugál piacgazdaság alkotmány általi veszélyeztetettsége, másrészt valójában természetesen nem a szocializmus felé tart Portugália gazdasága. Nincs kétségünk afelől, hogy a magyar alaptörvény bevezető rendelkezései is hasonló sorsra fognak jutni.(...)
A Fidesz-KDNP pártszövetség ellenzékének a parlamenti többség ismételt megszerzéséhez vezető úton először reflektálnia kell az elmúlt húsz év hibáira. Ennek részeként fel kell ismernie annak kényszerét, hogy esetleg mégoly nemes és magasabbrendűnek vélt világképével szemben van egy másik világ, egy másik Magyarország, amely rendelkezik saját szimbólumokkal, saját tabukkal és ikonokkal. A tartós politikai konszolidációhoz éppen az vezet, ha ezeket tiszteletben tartjuk, és megteremtjük azon polgári fejlődés intézményi feltételeit, amelyet az új alaptörvény sajnálatosan nem biztosít, és amely fejlődés idővel olyan polgári Magyarországot teremt, amelynek politikai diskurzusa majdan meghaladja az elmúlt évtizedek szimbolikus barikádharcait. De ha elvi éllel visszakényszerítjük magunkat a barikádok mögé, és megtiltjuk a kompromisszumkötést, akkor egy újabb területen reprodukálunk mindent, amit el kellene hagynunk az elmúlt húsz év magyar közéletéből.”
Teleki Pál a konszolidáció egyik konstrukőre volt, bár alkata miatt nem tudta végig vinni az elképzeléseit, hálózatszervezői, tudósi szerepe pedig rendszereken átívelő – mondja a történész.
A Fővárosi Közgyűlés elvetette a Fidesz-KDNP azon javaslatát, mely szerint csak az európai gazdasági térségen belüli állampolgároknak lenne lehetősége budapesti önkormányzati bérlakásokba költözni.
„A tegnapi közgyűlésen a liberális szivárványkoalíció, benne a Tisza Párt képviselőivel leszavazta a rezsicsökkentés fenntartásáról szóló indítványunkat” – mutatott rá Szalai Piroska.
Horváth Richárd történész szerint Ulászló trónra kerülésével alapjaiban változtak meg a királyság lehetőségei. Hunyadival jól kijöttek, komoly támadó hadjáratra is képes lett az ország.
A politikai elemző újfent kíméletlen volt.
Ameddig ilyen szakemberek és megmondóemberek alkotják a baloldal szekértáborát, addig nem kell félnünk.
Az előzetes előrejelzések fej fej melletti állás mutatnak, de mégis mi lehet a döntő a végén? Az elnökválasztás után ketté szakadhat az amerikai társadalom?
Előretartalékolt a kormány az év utolsó hónapjaira. A jókora mozgástérből pedig akár a gazdaságélénkítő programokat vagy új beruházásokat is finanszírozhat.
