Oslo tanulsága

„Noha Oslo és a kis sziget, Utoya földrajzilag messze van Magyarországtól, mégis Oslo tanulsága elsősorban nekünk szól. Nekünk, mert nincs még egy olyan európai ország, ahol a hivatalos kormányzati politikának oly mértékben része lenne a baloldallal, a balliberalizmussal szembeni gyűlöletkeltés, mint Magyarország. Mert nincs még egy olyan ország Európában, ahol a parlamentben olyan nyugodtan lehetne »zsidózni« és »cigányozni«, mint Magyarországon. Mert nincs még egy olyan ország Európában, ahol paramilitáris bandák félemlítenék meg valamelyik kisebbséget, s mindeközben a kormány nem védi meg a megfélemlítetteket. Mert nincs még egy olyan ország Európában, ahol egy magát baloldalinak tartó zöld párt a szélsőjobbal szövetkezne az egyébként a liberális demokráciát megcsúfoló módon politizáló, de mégiscsak demokratikusan megválasztott kormány leváltása érdekében. Mert nincs még egy ország Európában, amelynek alkotmánya azzal a történeti korszakkal vállalna kontinuitást, amelyben az ország a két világháború közötti náci Németország egyik leghívebb szövetségese volt. Mert nincs még egy olyan ország Európában, amely – miközben minden erővel baloldali politikai ellenfeleit igyekszik kriminalizálni, kiszorítani a nemzetből – semmit sem tesz az állandóan, a legaljasabb eszközökkel gyűlöletet terjesztő írott sajtó és internetes portálok ellen.

Norvégia gazdag, békés, nyitott, liberális elveket valló ország, olyan ország, amelyben jó és öröm élni. És mégis »a semmiből« egyszer csak előbukkant Anders Behring Breivik. Magyarország ma mindannak az ellentéte, ami Norvégiát jellemzi. Mi vár még ránk?”