MTK

„A minap a parlamentben szólásra emelkedett Lenhardt Balázs jobbikos képviselő, és a következő mondatok szöktek ki fogai kerítése mögül:

»Ne legyünk azonban szűkkeblűek, volt oka a magyar futballszerető társadalomnak egyéb szinten is az örömre. Kiesett ugyanis az NB I.-ből az MTK csapata. S meg kell mondjam, hogy ez klubhovatartozástól függetlenül a magyar futballszurkolókban osztatlan örömet váltott ki, mert Lipótváros büszkesége, amely a hazai mezőnyben egyébként egy idegen testet képez, sosem volt az átlagszurkoló kedvence.«

Hát akkor, nézzük.

Tágan értelmezett szociológiai tény, hogy az MTK volt »a« zsidó csapat, míg az FTC »a« sváb csapat. Azonban nem árt kicsit árnyalni ezt a képet. Ugyanis például az 1888. november 16-án megalakult MTK alapító atyái között ott találjuk többek között Szekrényessy Kálmánt, a magyar úszósport doyenjét. Róla azt érdemes tudni, hogy 1846. július 20-án Pesten született, előkelő nemesi családban. Édesapja ügyvéd, aki jelen volt Rózsa Sándor perénél, gróf Széchenyi István belső munkatársa és bizalmas barátja. Mindezeken túl nagyszerű sportember volt, átúszta többek között a La Manche csatornát, és többször a Balatont. Ma szobra áll Balatonfüreden, a Tagore sétányon. Szekrényessy tehát semmiképpen sem fér bele Lenhardt Balázs faék bonyolultságú világképébe. De hogy még jobban összezavarjuk szegény hülye Lenhardt Balázst, vessünk néhány pillantást az aranycsapatra. Ott ugyanis három és fél MTK-s is játszott! Név szerint Hidegkuti, Zakariás, Lantos és – igaz, az angolok elleni legendás meccsen csak a cserepadon ülő – Sándor Csikar. Azt pedig már csak színtiszta gonoszságból említem, hogy Hidegkuti apja Vitéz volt, s fia is Vitéz Hidegkutiként szerepelt a háború előtti összeállításban.

Na, hát így vágott hármat az angoloknak a Vitéz Idegen Test.”