Buddha és Mohamed a parlamentben

„Most képzeljük el azt a jelenetet, hogy egy jelentős buddhista főpap és egy muszlim imám a magyar országgyűléshez fordul, hogy tessenek szívesek lenni az A kategóriás egyházak közé felvenni minket. Szépen meg is indokolják a kérésüket, belégként csatolják a hitelveiket és igazolást arról, hogy ők tényleg igazi vallás és nem csak úgy a lenyúlás végett vannak. (...)

Aztán a plenáris ülésen szavazásra bocsátják a kérdést, amit lélegzetvisszafojtva figyel a világ buddhista és mohamedán népessége. Az Al-Dzsazira egyenesben közvetíti az ülést, a buddhista kolostorokban szerzetesek és hívek együtt imádkoznak szerte a világon, a müezzinek teli torokból kérik Allahot, hogy csak most segítsen.

Keveseknek tűnik fel, pedig elég furcsán öltözöttek, az a két öregúr, aki az üléstermi páholyból figyelik az eseményeket. Az egyik hosszú, ősz szakállat visel és egy összetekert kis szőnyeget fog a bal kezében. A másik, nagypocakos, kopaszodó. Amikor végre megszületik a kedvező eredmény boldogan veregetik egymást hátba. »Na kollegám, ez is sikerült« - jegyzi meg egyikük. Aztán huss, mintha ott sem lettek volna, kámforrá válnak.”