„A vitorlázást tekinthetjük a legszebb, legfelemelőbb élményeket adó sportnak, vagy akár életformának is (bár erre Méder Áronon kívül még kevés hazai példa van), de vajon mennyiben tekinthető bulinak? Egyre trendibb dolog vitorlázni és versenyezni is, akár felkészítetlen hajókkal, tapasztalatlan kapitányokkal és abszolút használhatatlan, totál laikus legénységgel. Az idei Kékszalag jól megmutatta hol tartunk ezen a téren. Tavaly arra panaszkodtak sokan, hogy nem volt jó a buli, mert kevés volt a szél és sok a szúnyog. Idén meg úgy döntött a Balaton, inkább ő bulizna egyet: jó erős szél fújt.
Bagyó Sanyinak adok igazat: nem volt itt igazán vihar és nem az erős széllel volt baj, hanem azzal, hogy túl sok részeg hajóst kellett menteni, hogy túl sok hajón nincs is viharfok és láthatóan nem tudták, mit kell tenni erős szélben. Kérdés: akkor miért futottak ki, pláne miért indultak egy versenyen, mikor a prognózis jó előre jelezte milyen szél várható! Azért, mert buli az élet, mindenünk megvan és mekkora buli indulni egy Kékszalagon, ha már vettünk vagy szereztünk hajót? A vitorlázáson kívül általában is igaz, hogy nem buli az élet ezen a bolygón, épp az benne a fontos, izgalmas és szép, épp attól érdekes, hogy a szánalmas, töküres és dögunalmas fogyasztói bulivilággal ellentétben van valódi tétje.”