Kódolva volt?

„Orbán Viktornak enyhén szólva kellemetlen, hogy oly kardinálisnak tekintett »párbeszéde« a nemzettel egy árulkodó vonalkód miatt nem állja ki a jogszerűség próbáját. (...)

A miniszterelnöki szóvivő azonban úgy akarta megkerülni a kapituláció kényszerét, hogy Jóri András megrágalmazása mellett még egy valótlan állítással szolgált: közölte, hogy noha az ombudsman és munkatársai tájékoztatást kaptak a készülő akcióról, azzal szemben korábban semmiféle kifogást nem fogalmaztak meg. Szijjártó persze vigyázott rá, nehogy egyértelműen beszéljen; nem definiálta, mit ért az ombudsman »tájékoztatásán«, csak azt hajtogatta médiaszerte, hogy az eljárás kritikáját Jóri pozícióféltése motiválja. Eltekintve mármost attól, hogy ebben a vádaskodásban semmi logika, hiszen ha az ombudsman mindenáron meg akarná tartani az állását, feltétel nélkül szentesítette volna a kormányzati szándékot. Ehelyett Jóri András minden bizonnyal épp azzal pecsételte meg a sorsát, hogy tartotta magát a törvényességhez. Mi több, kiállt a nyilvánosság elé, és elmondta, hogy sem ő, sem kollégái nem láthatták az ominózus kérdőívet. Nem tudták, hogy vonalkódot helyeznek el rajta, és ezért nem is volt módjuk kifogással élni ellene.

Az ilyen lázadáshoz a miniszterelnöki szóvivő nem szokott hozzá. Eleddig mondhatott bármi képtelenséget, kijelentéseit a politikai ellenoldalról és szakértői szinten is rendre vitatták ugyan, rossz adatait és nyilvánvaló csúsztatásait folyvást helyreigazították, de azt még senki nem mondta, hogy amire tényként hivatkozik, az meg sem történt, vagyis szimplán nem igaz. És Szijjártó most mégsem vágott vissza, nem kérte ki magának, hogy meghazudtolták. Vajon miért? Egy magyarázat lehetséges csupán. Az ombudsman munkatársai közül nyilván többen tanúsíthatnák, hogy Jóri András mond igazat: a hivatalnak csakugyan nem mutatták be a készülő kérdőívet. A több mint kényelmetlen epizódot tehát Szijjártó Péternek a legkevésbé sem érdeke továbbra is napirenden tartani - inkább rugalmasan elszakad tőle, remélve, hogy blamázsa hamar a feledés homályába vész. Csakhogy mégsem lesz ez ennyire sima ügy. Jóri ugyanis következetes ember: bejelentette, hogy ha állásfoglalását figyelmen kívül hagyják, hatósági jogkörében szerez érvényt a törvénynek.”