Ha a magyar kormány úgy politizál, mint erkölcsös és a lehetőségeit ismerő irányító, a kínai terjeszkedésből nagyon komoly előnyöket tud kovácsolni az ország számára.
„Hu Csin-tao 2004-ben kezdte, Ven Csia-pao ma fejezte be azt a hosszú diplomáciai sorozatot, amelynek során Kína szinte az összes számottevő politikai vezetőt elküldte Magyarországra. Járt nálunk külügyminiszter, államtanácsos, leendő pártfőtitkár, tőlünk három szocialista kormányfő is kiutazott, megnyitottuk a csungcsingi főkonzulátust, mielőtt a valódi áttöréssel a választások után Fellegi Tamás fejlesztési miniszter és Orbán Viktor kormányfő is ellátogatott Pekingbe. Ven pedig nem véletlenül döntött úgy, hogy Magyarországot most látogatja meg, mikor Németországba és Nagy-Britanniába készül.
Kínának piacra és befektetési terepre van szüksége, hogy űzze-hajtsa a saját és a világgazdaságot, mivel a legendás tízszázalékos GDP-bővülés számára élet és halál kérdése. Ha a nyugatiak nem vásárolnak tőle, akkor elmarad a fejlődés, ez feszültségeket kelt odahaza, ami súlyos eredményekkel járhat, így Peking elemi érdeke, hogy kihúzza a csávából a megrekedt európai gazdaságot. Mondjuk friss pénzzel, amely mindig jól jön az adósságok hálójában vergődő öreg kontinensnek. A Hutól Venig terjedő diplomáciai törekvés, amelyre a miniszterelnök pekingi látogatása tette fel a koronát, most érhet be, hozhat kézzelfogható eredményeket, s nem csupán látszatberuházásokat, amelyeket a magyar belpolitikai életben később kamatoztatni lehet. (...)
Kína nem jótékonysági intézet, hanem egy érdekeit védő gazdasági nagyhatalom, amely most Magyarországon fogja megvetni a lábát, hivatalosan is. (...) Helytelen politikával könnyen magunkra húzhatjuk az ázsiai óriást, gazdasági függésbe is kerülhetünk tőle, amely amolyan logisztikai bázisként tekinthet majd Magyarországra. Ha azonban a magyar kormány úgy politizál, mint erkölcsös és a lehetőségeit ismerő irányító, a kínai terjeszkedésből nagyon komoly előnyöket tud kovácsolni az ország számára. Remélhetőleg már elmúlt az az időszak, amikor valamely nagy külföldi országot vagy tömböt rajongva szeretett Magyarország, önmagánál is jobban. (...)
Az erős és nagy, valamint a gyengébb és kicsi viszonyában most egyenlők vagyunk Kínával, bármilyen furcsának tűnhet is ez elsőre. Kína nemcsak azért küldi el összes vezetőjét Magyarországra, mert Pest megér egy estet, hanem mert akarja ezt a megállapodást, mi pedig azért fogadjuk őket – és látogatunk hozzájuk – ilyen lelkesen, mert mi is. Egy pekingi irodában ott fekszik egy dosszié, amely a magyarországi terveket tartalmazza, miközben Budapesten szintén van egy hasonló. A kettő közös pontjaiból lehet építkezni, mindenáron előtérbe helyezve a mi érdekeinket, remélve, hogy Magyarország felnőtt a nagy feladathoz.”
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A mai útátadást úgy is tekinthetjük, hogy összekötöttük a burgenlandi magyarokat az erdélyi magyarokkal.
De a polgármester a helyetteseire is gondolt.
