A kánon-monopólium vége

:( ... zakkant!- kiált a zakkant ... ;)

Összehasonlításul: Furcsányék a pekingi világkiállításra "drága Bolgár úr" könyvét bírták kivinni, meg a magyar keljfeljancsika modelljét. Mindezt pár milliárdért.

Kedves magyar honfitársaim! Ez a kiállítás egy keresztmetszetet ad a magyarországi kortárs alkotó művészet különféle területeiről, próbálkozásairól, de (!) mindezt úgy teszi, hogy a bemutatott tárgyak által azt sugallja a kínai látogató számára, hogy a magyar anyagi és szellemi kultúra ősi fájának gyökere Ázsiába mélyed, és onnan szív életerőt, de hajtásain már az európaiság formavilágának gyümölcsei teremnek. Kedves hozzászólók! A művészetnek, és magának az alkotónak a feladata, hogy szolgáljon, és nem a közönség feladata, hogy a művészt és a művészetet valamiféle statisztaként tömegességével és megjelenésével kiszolgálja. A szépség csodálata belülről jön, velünk születik. Nem megmagyarázandó ösztönös felismerés! Abban a pillanatban amikor egy kiállítás anyagának összeállítást néhány ember kiváltságává tesszük, hogy meghatározza és eldöntse a művészet követendő útját és irányát, esztétikáját, akkor ez már nem közízlést , de egyben közigényt fog visszatükrözni, hanem a "néhányak" által kiválasztottak művészetét. Mi legyen a megoldás? Mi legyen a cél és a feladat? Mi legyen a feladata egy olyan kiállításnak, amely a magyar kortárs művészetet hivatott bemutatni? Kihangsúlyozom és nyomatékosítom, hogy a magyart és nem valami transznacionális világot! Azt a magyar kortársművészetet, amely a magyarság kulturális jegyeit, népi jellemvonásait tükrözi vissza. Mik ezek? Aligha lehet pontokba szedve felsorolni. Ezek közül azok a legfontosabbak, amelyekre leginkább hat a hagyomány megőrző ereje, amelyek nemzedékről, nemzedékre, szinte a legkisebb változtatás nélkül öröklődnek át. Ebben különösen fontos helyet foglal el a magyarság egykori archaikus hit világa, a mondák, legendák, mesék és és a magyar közösség gondolatait, vágyait kifejező a tárgyi kultúrájába rögzített formavilága. Mindaz, amely a magyart megkülönbözteti a többi néptől! Egy magyar művészeti kiállításnak bizony erről kell szóljon! Egy ilyen művészeti kiállításon a magyarság kap tárlókat, paravánokat és kerül reflektorfénybe és nem a trasznacionalizmus! A nagy formátumú, nemzetközi vagy világkörútra szánt kiállítások anyagát napjaink lehetőségeit kihasználva -internetes- ajánlással kellene elindítani. Képfeltöltésekkel, ahogy itt olvastam, valamint a " nyilvános nagyközönség" bírálatának, tetszésnyilvánításának szigorú figyelembevételével. Hiszen a művészet nem önmagáért való. Ne a név számítson, hanem maga az alkotás. Hiszen mindenkinek vannak csúcs munkái és gyengék. Egy ilyen kiállításon minden arra érdemesített művésztől a csúcs produkciót kell bemutatni. Mielőtt elindul egy ilyen nagy volumenű kiállítást Magyarországról azt először a hazai közönségnek kell bemutatni.

Hehehe, itt a galéria a kiállításon valóban látható műtárgyakról: http://galeria.index.hu/kult/2011/06/29/magyar_muveszet/ Ááááááá, tényleg nem a legszarabb giccsparádé, neeeeeem!.:D