A Mikroszkópot folyamatosan a szélsőjobb támadta

„Rendszerint nem annyira eltérő a rajongó- és az ellentábor véleménye, mint az ön esetében.

Azokról a szélsőséges rétegektől felhergelt emberekről van szó, akik nem szeretnek, akiket zavart, hogy sikeresen működtetem a színházat. Mert szerintem a színház az, ami tele van. Ezt a réteget karöltve a sznobokkal, borzasztóan zavarta, hogy egy népszerű színház szórakoztat színvonalasan, de mulatságosan is, igen, ezt is fölvállalom. De még jobban zavarta őket, hogy nagy a kisugárzása. Ezenkívül zavarta őket az a humánus világnézet, ami nem a szélsőségeket erősítette. A színházat folyamatosan a szélsőjobb támadta, miközben engem minden oldalról támadtak. De sosem a pártvezérek, hanem a mamelukok, a fürge nyelvűek, akik ezzel akartak jó pontokat szerezni. Egyaránt csináltam jelenetet Hornról, Torgyánról, Demszkyről, Gyurcsányról és Orbánról is, amikor kezet csókolt neki az idős néni. Tehát igaza van, én valóban megosztom a közönséget. De közben csaknem negyed századig megtartottam a magyar kabaré utolsó fellegvárát, miközben a Kamara Varietét, a Vidám Színpadot eltüntették.

Nyilván akadtak, akiknek a színvonallal voltak problémáik.

Én ilyen hosszú ideig azért tudtam működni, mert a közönségnek játszottam színházat, és nem a sznoboknak, nem a jobboldali elfogultaknak. Nem véletlen, hogy az ATV sikerrel adja a tíz évvel ezelőtti számainkat is. (...)

Mi lesz a pesti kabaréval?

Lehet, hogy a hagyományos kabarénak ezzel vége. De nagyon szeretném hinni, hogy nem így van. Mert a nálam nevelkedett fiatalok, és Szombathy Gyulától Kern Andrásig, Balázs Pétertől Benedek Miklósig és Mikó Istvánig, sokan tudnák játszani ezt a műfajt, ha fönt is akarnák. A Horthy, a Rákosi rendszer alatt ugyanúgy működtek kabarék, mint a Kádár rendszer idején, ha most ez nem lesz lehetséges, az ennek a hatalomnak is a szégyene.”