Tegyünk félre pénzt, vagy baj lehet

„– Mit értünk az öngondoskodás fogalma alatt, s van-e ennek hagyománya a magyar társadalomban?

– Az én értelmezésemben az öngondoskodás a jövőről való gondolkodást és gondoskodást jelenti. Gondolkodás arról, hogy milyen jövedelemből fogunk megélni a jövőben és ugyan ezt gyakran szokták a fiatalok feladatának vagy kötelezettségének gondolni, azt hiszem, hogy ez mindannyiunknak a dolga: fiataloké, időseké, sőt szerintem azoké is, akik már nyugdíjban vannak. Ami miatt mindez most különös hangsúlyt kap: a demográfiai változások, vagy azok a demográfiai trendek, amelyek egyre jobban kirajzolódnak az utóbbi időszakban. Ennek két vetülete van. Egyik, hogy a várható átlagos élettartam növekszik, ami jó hír. Ami az érem rosszabbik oldala, hogy a születési ráta fokozatosan csökken. A kettő eredője pedig, hogy idősödik a társadalom és egyre kevesebb fiatalra egyre több idős állampolgár jut. Ez egy kockázat, amivel számolni kell, hiszen nyomást jelent a nyugdíjrendszerre, de kockázat mindannyiunk privát életében is.

Ugyanakkor úgy látom, hogy az öngondoskásról való gondolkodás egyre inkább hangsúlyt kap a médiában, a nyilvánosságban. Nagyon jó, hogy vannak a fiataloknak szóló programok, vagy hogy az iskolában is előkerül a téma. Ezt a gondolkodást már az állam és a bankok is támogatják. Mindez nagyon fontos. (...)

– Igen magas a munkanélküliség és azt sem szabad elhallgatni, hogy szegények is élnek az országban. Annak fényében amit elmondott az öngondoskodásról, nekik milyen kilátásaik lehetnek ebből a szempontból?

– Az ő esetükben nagyon fontos, hogy az állami nyugdíjrendszer stabilan álljon és képes legyen az időseknek reális és méltányos megélhetési szintet biztosítani. Tehát itt az állam az, ami kifejti a gondokoskodást – különböző eszközökön keresztül. (...)

– Jól érzékelem, hogy így a 21. század elején a gazdasági-társadalmi és a demográfiai trendeket figyelve mindenkinek jól felfogott érdeke, hogy öngondákososba kezdjen?

– Igen. Fontos, hogy a rövid távú gondolkodást meghosszabbítsuk és ellássunk a távolabbi jövőbe is. Azért, hogy az élhető legyen, most kell cselekedni.”