Hogyan beszéljünk a pokolról kortársainknak?

"Drága gyermekeim! Minden ember meglát engem, amikor átlépi a küszöböt, vagyis kijön romlandó testéből. Azok is, akik üdvözülnek, és azok is, akik elkárhoznak. A kárhozottak akkor fogják megismerni az igazságot: Én vagyok. Jóllehet, a sátán mindvégig megtévesztette őket: "nincs Isten". Akkor már szeretnének megváltozni, de nem tudnak. Mint ahogy a test mozdulatlan marad örökre, ha már kiment belőle az élet, úgy a lélek is csak addig tud változni, amíg a testben él. Csak a hit által térhettek Hozzám. Ezt mondtam: aki hisz, üdvözül. Aki nem hisz, elkárhozik. Azért kérem, hogy szüntelenül imádkozzatok, mert ez táplálja a hiteteket. (...) Segítsétek hitre egymást!" Jézus, 2010. 08. 04. (Mária Juliannának adott üzenetekből) Életünkben bármikor megtapasztalhatjuk Isten irgalmasságát, de halálunk pillanatától Isten igazságosságával találkozunk!!!

Hja, ha a "keresztény" portál szerzője legalább II. János Pál erről szóló írását elolvasta volna ... De nem tette...

...valószínűleg nincs túlvilág...ne aggódj, ...éld és élvezd az életet..

A Jóistenről elég nehéz elhinni, hogy az embereket örök tűzben fogja égetni. Az sokkal hihetőbb, hogy működni fog az emlékezet, mi fájdalmat, kínt, bajt okoztunk másoknak. Ezeket fogjuk átérezni, s ha nem tudjuk feledni, az lesz a pokol.