1944 megítélése a Fidesz-alkotmányban

2011. április 15. 08:41

Ha az ország függetlenségét a német megszállás után elvesztette volna, akkor a felelősséget más viselhetné. Nyilván, éppen ez a cél.

2011. április 15. 08:41
„A preambulumtervezet elrabolja nemzeti történelmünk egy részét. Ha ugyanis az ország függetlenségét a német megszállás után elvesztette volna, akkor azok a történelmi szempontból minden bizonnyal évszázadokon át megemlékezéseket kiváltó (szégyenteljes) tettek, amelyek Magyarország lakosságának összetételét, valamint az ország ingó- és ingatlanvagyonának nagyságát jelentősen megváltoztatták, nem hazánk politikusainak felelőssége körébe tartoznának. A felelősséget más viselhetné. Nyilván, éppen ez a cél.

A kormány vonatkozó preambulumjavaslata a maga szempontjából következetlen is. Nehezen egyeztethető össze az az állítás, hogy a bolsevizmus ellen harcoló katonák »Európa hősei voltak« (Demokrata-címlap, 2004. február 5.), miközben egy olyan ország katonájaként harcoltak, amely függetlenségét elvesztette volna. Más bábjaként harcoló katonák nem lehetnek nemzeti hősök.

Hozzá kell tennem azt is, hogy az alkotmányozási javaslat az 1944-es év magyar döntéshozóinak szándékaival is homlokegyenest ellentétes, akik döntéseiket mély meggyőződésből hozták, és mindazok, akik ma is pozitív személyeknek tekintik e döntéshozókat a politikai térfél jobboldalán, bizonyára ma is büszkék e személyekre és döntéseikre. Schiberna Ferenc veszprémi főispán 1944. június 25-én hálaadó istentisztetetet, Te Deumot hirdetett a veszprémi ferences templomba, megünneplendő a kormányzat történelmi léptékű cselekedeteit. Balogh Sándor, Debrecen polgármestere »Nemzeti Vagyongyarapodás« címmel hozott határozatot azon értékek kezeléséről, amelyek megmaradt honfitársaink kezelésébe kerülhettek. A »fölös vásárlóerő megszüntetését« és a nemzet egyetemének gazdagodását ünnepelte mindenütt a magyar közigazgatás. Az elosztást »nagy jelentőségű szociális akció« címmel rendeletileg is kodifikálták. Endre László belügyi államtitkár kifejtette, hogy a kormányzat intézkedéseinek jelentőségét »csak a következő nemzedék« fogja tudni igazán értékelni. Mindehhez az akkori Magyarországnak nincs igazán köze? Ez ne volna magyar szégyen? Mentsük fel a jobboldal mai utódait a szembenézéstől?”
Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 191 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Csomorkany
2011. április 19. 18:30
Ez most valódi dicséret volt, mert második nekifutásra fölismerted, milyen elképesztően érvel Ungváry, és megértetted azt is, miért hoztam elő Eichmannt. Tény azonban az is, hogy első reakciód csípőből tüzelés volt egy tipikus liberális közhellyel arról, hogy Eichmannék kevesen voltak, a csendőrök meg sokan. Ami tény, csak semmi köze az itteni vitához. Írtál és nem gondolkodtál. Pontosabban nem olvastál. Bocs, de ez volt. Viszont második nekifutásra szemlátomást túlléptél a csípőből tüzelésen, és érdemben szóltál hozzá a vitához. Ezek után esetleg a fönti összefoglalómat is megpróbálhatnád értékelni. Miért is nem szabad az új alkotmányban leszögezni azt a történelmi tényt, hogy az ország szuverenitása és ezzel alkotmányos folytonossága 1944. március 19-én megszűnt? Miért következik egy ilyen ténymegállapításból, hogy a kormány kibújni próbál a deportálások miatti nemzeti önvizsgálat alól? Van értelme annak, amivel Ungváry támadja az alkotmányt? Esetleg hogy az eredeti kérdésedet is elővegyük, jobban érted már, hogy Romsics Ignác miért maradt ki a nagyszabású tiltakozásból?
Thomas Müller
2011. április 16. 09:48
Pár gyöngyszem: "azok a történelmi szempontból minden bizonnyal évszázadokon át megemlékezéseket kiváltó (szégyenteljes) tettek..." (az ún. holokauszt) "Mindehhez az akkori Magyarországnak nincs igazán köze? Ez ne volna magyar szégyen? Mentsük fel a jobboldal mai utódait a szembenézéstől?” És a másik oldal 10-szer akkora bűne nem szégyen? A kommunizmus áldozatai, az atombombák, Trianon, a palesztin holokauszt, vagy 10 millió német kitelepítése?
Mystes
2011. április 15. 23:01
Egyetértek azzal, hogy történelmi eseményekből ne csináljunk jogszabályt. Ezért rossz a holokauszt-törvény is.
Ungváry
2011. április 15. 21:06
Tisztelt kommentelők, köszönöm azoknak akik nem gyűlölködve nyilvánítottak véleményt. Köszönöm azok megjegyzéseit is, akik kritikájukat megfontoltan adták elő. Tévedések tisztázása érdekében olvassák el a következőket: 1. A nemzeti felelősség nem azt jelenti, hogy mi valamilyen régmúlt tettért lennénk felelősek, hanem azt, hogy annak emlékezetéért. Gyengébbek kedvéért leírom, hogy Trianon kapcsán is van nemzeti felelősség, még akkor is lesz ilyen, ha a szomszédos országokban (sajnos) egy magyar sem lakna. Magyarországnak mindig kötelessége lesz megemlékeznie erről a tragédiáról. Nos hasonló a többi is... 2. Nem Szálasiről hanem Sztójayról írtam. Szálasi csakugyan bábkormányt üzemeltetett. 3. Hitler 1944-ben nem várta el a magyar kormánytól, hogy az összes zsidót deportálják. Ő 100.000 kényszermunkást akart. Helyette 437.000 öreget és gyereket kapott. A munkaképeseket ugyanis drága munkaerejük miatt hazánk otthon kívánta tartani. Ha munkaképeseket kapott volna, akkor azoknak nem szelektálják ki a gázba azonnal a 80%-át. 4. Nem a holokauszt a történelem egyetlen vonatkoztatási pontja. Aki ismeri írásaimat az tudja, hogy náci és kommunista bűnökről egyaránt írtam. Érdekes, hogy addig nem volt velem baj, amíg passzoltam a koncepcióba. Akkor nem kutatták származásomat, amikor tiltakoztam a holokauszt-tagadás törvény ellen. Most viszont fontos lett, hogy ki az apám és nyilván csakis zsidó lehetek ha ilyeneket írok. 5. Engem megélhetési történésznek nevezni itt névtelenül aljasság. A névtelen kommentelőkkel szemben én véleményemért már nyolcszor álltam bíróság előtt. 6. Soha sehol nem írtam hogy vannak bűnös nemzetek. Minden nemzet egyenlő, keresztényként nem is lehet más a véleményem. 7. Ha a Numerus Clausus nem volt zsidótörvény, akkor miért csak a zsidók elle alkalmazták? 8. Mivel sokak a velük ellentétes véleményt csakis az illető származásából és családi hátteréből tudják levezetni, tisztázzuk: a rendszerváltás előtt nem tanultam külföldön, nem vagyok "liberális" stb. 9. Cserkészmúltam iránt érdeklődő személynek két dolgot ajánlok: a) nézze meg ki kapta és miért a 188.számú Jó Munkáért kitüntetést b) csapatom honlapját, mielőtt össze-vissza hazudozik. 10. Végezetül: egyetértenék azzal, ha az alkotmány keresztény értékekre hivatkozna. Azt azonban elfogadhatatlannak tartom, hogy történelmi kérdésekről véleményeket írjon elő az alaptörvény. Ha a holokauszt-tagadás büntetőjogi szankcionálása rossz döntés, akkor még rosszabb, ha nem egy finoman fogalmazva problematikus nézet üldözését kodifikálják, hanem egy másik problematikus nézetet ültetnek át jogi normává.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!