Mi legyen a tankötelezettség korhatára?

„A 18. életév elsősorban azért problematikus, mert a vonatkozó jogszabályi rész betarthatatlannak tűnik. Egy merész húzással akár meg is szüntethetnénk a korhatárt, nem lenne ilyesmi a közoktatási törvényben. Végül is, az a lényeg, hogy van-e Magyarországnak olyan iskolarendszere, amelyben érdemes tanulni, amely a társadalom számára hasznosan, kielégítően látja el feladatát. Akár azt is mondhatnánk, hogy megette a fene, ha már egy kényszernek kell biztosítania, hogy a gyerekek, a fiatalok iskolába járjanak. Ugyanakkor az is reális meggondolás, hogy sok család van, amely esetében szükség van erre a kényszerre, a büntetés elrettentő erejére, mert ha az iskola a mainál százszor eredményesebben működne, e családokban - feltehető - akkor sem lenne napi rutin, nem lenne az élet szerves része, hogy a gyereket elindítsák reggel az iskolába. Ma még e kényszernek lehet szerepe abban, hogy gyermekeink nagyobb arányban jussanak el valamilyen képzettséghez.

A jelenleg érvényes jogszabályok betarthatatlansága miatt van értelme a tankötelezettség korhatára csökkentésének. Nagyon szeretném többszörösen aláhúzni, hogy ez nem az oktatási rendszer szerepvállalásának szűkítése, nem a spórolás érdekében támogatható, sőt. Elsősorban azon kellene gondolkodni, hogyan lehetne növelni a részvételt tankötelezettségi korhatártól teljesen függetlenül. Az oktatási tárca javaslataiban szereplő 17 éves korhatár is megfelelő lehet, de gondolkodni lehetne a 16. életéven is. Persze ahogy lejjebb megyünk, a számokkal, egyre növeljük annak a veszélyét, hogy gyerekek már az általános iskola elvégzése után nagyobb arányban kerülnek ki az iskolarendszerből, mint most, ezért a 15. életév valóban nem tűnik jó megoldásoknak, ebből a szempontból még a 16. életév is alaposan megfontolandó.”