Végre egy brüsszeli döntés, mely egy irányba mutat a magyar nemzeti érdekkel
A román-magyar gazdasági együttműködés egy újabb lendületet kap.
A román hatalom által kezdeményezett, úgynevezett retorziós lépések és ezek mértéke nem tőlem függ.
„Számos provokatív és figyelemfelkeltő akcióval került mostanában az újságok hasábjaira. Botrányhősnek vagy polgárjogi harcosnak nevezi magát?
Polgárjogi harcosnak.
Attila utca, reklám- és helységnévtábla-kommandó, a Székely Hadosztályra való megemlékezés Kolozsváron december 1-jén, a Székelyföld nem Románia! banner a kosármeccsen és most Avram Iancu jelképes akasztása, csak néhány a nevéhez köthető megmozdulásokból. Kiknek a nevében hajtja végre ezeket, mik a céljai, és kiknek kíván üzenni?
Mindet a saját nevemben csinálom, amint az dokumentálva is van. Taktikai, rövid távú célom a figyelemfelkeltés, ugyanakkor a megvalósított akciók sikerélménye is motivál. Hosszú távú célom a független székely állam iránti igényem kinyilvánítása, annak megvalósítása, intézményeinek megszervezése.
Sokan megbotránkoztatónak és szélsőségesnek érzik tetteit. Hogyan látja mindezt? Szélsőséges akciókról van szó, vagy mindez még belefér a véleménynyilvánítás szabadságába?
Hogy mi fér bele a véleménynyilvánítás szabadságába, az nagyon viszonylagos kérdés, és az esetek többségében az, ami az én véleményem szerint belefér, számos más vélemény szerint nem, így az egységes viszonyítási alap, az érvényben lévő törvények döntenek.
Legutóbbi akciója nyomán diszkriminálásra való felbujtás alapos gyanújával indított hivatalból kivizsgálást ellene az ügyészség, és a munkahelyén is fegyelmi eljárást kezdeményeztek. Tart-e retorzióktól?
A román hatalom által kezdeményezett, úgynevezett retorziós lépések és ezek mértéke nem tőlem függ. Lássuk.
Készül-e további akciókra?
Természetesen, ha a jó Isten megsegít!”