Az álhírek terjesztésével a vesztünkbe rohanunk: ijesztő gyakorlat terjed a közösségi oldalakon
Négyből három hírt anélkül osztanak meg a felhasználók, hogy elolvasnák. Íme, az álhírek terjedésének pszichológiája.
Ez bizony a hatalmi arrogancia, a gőg, az önteltség, a beképzeltség megnyilvánulása volt.
„Mint azt a hvg.hu megírta, a portál munkatársa megkérdezte a parlamentben tiltott helyen dohányzó egyik képviselőt, hogy megszavazza-e a dohányzásellenes törvény módosítását. A honatya igen nyeglén válaszolt a kérdésekre, majd amikor a nevét kérdezték, Simon Zoltánként mutatkozott be. Mivel ilyen nevű képviselő nincs a parlamentben, az újságíró kiderítette, hogy Kerényi János volt az interjúalany. Róla tudni lehet, hogy 1998 júniusa óta fideszes képviselő, aki a Bács Kiskun megyei listáról került a parlamentbe, 2006-2010 között mindössze egyetlen felszólalása volt, viszont 2011. január 1-től kormányhivatalt vezető kormánymegbízott lett Bács-Kiskun megyében. S ezzel a múlttal, ebben a kormányzati funkciójában ő is alighanem érinthetetlennek gondolja magát, különben nem engedte volna meg magának ezt a hangot, ezt a cinizmust, ezt a lekezelő, szembeköpő stílust.
Ez a nagyszerű honatya (?), képviselő (?), közszolga(?), »fidesznyik« (?), – ahogy tetszik – tegnap csakis ebből az alapállásból vehette »ilyenre a figurát«. Ez bizony a hatalmi arrogancia, a gőg, az önteltség, a beképzeltség megnyilvánulása volt, s persze az újságíró, a sajtó, a hvg.hu s általában az újságírás semmibevétele. A rajtakapott képviselő úr kicsit szórakozott a kollégával, miközben nem kicsit hazudott, s mellesleg érzékeltette ki az úr a T. Házban.
Kerényi János gondolkodásmódja, viselkedése nem egyedi. A nemzeti egységet megtestesítő »fülkeforradalmárok« közül az elmúlt hetekben jó néhányan voltak, akik törvényen kívülinek (felülinek?) gondolták magukat, s megnyilvánulásaikban hasonló emberi-politikai »nagyságról« tettek tanubizonyságot.”