Kína feloldozása

Nőjünk már ki abból, hogy egy "gazdasági csoda" vagy annak kikiáltott jelenség bármit is igazol! Erre képes volt Hitlertől Adenauerig, a japánoktól a koreaiakon át a kínaiakig mindenki, aki elég mélyről indult ahhoz, hogy látványos eredményt lehessen produkálni. És igen, közben ott van a szinte ingyenes, tetszés szerint fegyelmezhető munkaerő - magyarul: emberek és emberi sorsok milliói - akik másodlagosan hol fogyasztónak, hol ágyútölteléknek kellenek. Biztos, hogy számukra is "csoda", ami történik??

Azt kene vegre megerteni, hogy nem feltetlenul a rendszeren mulik, hanem a vezetokon. Kinaban a vezetok Kina erdekeit nezik, nem hazaarulok vezetik az orszagot akik lepten nyomon kiszolgaljak az idegen erdekeket. A kinai kommunistak a Szovjetunioval szemben is felleptek, Maonak fontosabb volt Kina erdeke mint Moszkva utasitasai. Most a kozponti iranyitas megvan (mashogy nem is nagyon lehetne egy masfelmilliardos orszagot), es tovabbra is a sajat erdekeiket tartjak szem elott. A mi kedves vezetoinknek ellenben akar voros mezbe oltoztek akar rozsaszinbe - mindig kifele billent a merleg nyelve. Fuggetlenul attol hogy az eppen Moszkva volt, Washington, Brusszel, vagy netan Tel-Aviv. Az igazi rendszervaltast nem az jelenti ha szocializmus helyett kapitalizmusnak hivjuk a haza eladasat, hanem ha a kolbasz vege vegre felenk hajlik.

Ami Kínában végbemegy, az inkább a rabszolgasághoz hasonlít, semmint a mai modern demokráciához. A nép kizsákmányolása, hasonlóan a nálunk elmult nyolc évhez, az eget ostromolja.

Kína sikere kétségtelen, de ellentmondásos. Siker, mert modernizálja az országot, megélhetést nyújt egyre több embernek. Ellentmondásos, mert a folyamat fenntarthatatlan, mind környezetvédelmi szempontból, mind fizetőképes kereslet szemponjából.