Levél a magyarokhoz a térkép miatt

2011. január 27. 16:50

A magyar nemzet a szabadságáért harcolt, de nem ismerte el egy másik nemzet követelését, aki ugyanezt követelte tőlük.

2011. január 27. 16:50
„Az az érzésem, hogy magyarázattal tartozom a szlovákiai és a határon túli magyaroknak a brüsszeli akciómmal kapcsolatban. Brüsszelben jártam megnézni a szőnyeget. Mindíg jobb egyszer látni, mint százszor hallani róla. Brüsszel szép város. Tulajdonképpen nagyon szép város. Az EU quartier viszont már nem annyira attraktív. Nyugodtan megállapíthatom, hogy turistaként csak akkor nézném meg, ha már mindent bejártam volna a városban, és sok időm volna a gépem indulásáig. Ha az Európa Tanács épületében nem lenne az a bizonyos szőnyeg a térképpel, biztos, hogy az épület meglátogatását is kihagytam volna. A szőnyegen levő térkép viszont felkeltette a figyelmet. Amennyiben ez volt a cél, sikerült. Marad a kérdés, hogy valóban helyes úton-e járunk. (...)

Liptószentmiklóson, a városban, ahol születtem, formálódtak a szlovák nemzet követelései. Magyarország viszonylatában keserű íze marad ezeknek az eseményeknek évek múltán is. Miért? Nemzetébresztőink, akik e követeléseket fogalmazták /Štúr, Hodža, Hurban/, 1848-ban, a forradalom évében ugyanúgy visszajelzést kaptak a magyar kormánytól. Mégpedig úgy, hogy elfogatóparancsot adtak ki ellenük.

Igen, a magyar nemzet ezekben az években a szabadságáért harcolt, de egyazon időben sajnos nem ismerte el egy másik nemzet követelését, aki ugyanezt követelt tőlük.

Ezért problematikus számomra az a térkép. Hajdú Márton reakciója azt mutatja, hogy az illetékesek ezt a tényt nem tudatosítják. (...)

Jó, hogy ott voltam azon a szőnyegen, és relatíve méltósággal fejeztem ki a térképpel kapcsolatos véleményemet. Liszt Ferenc zeneszerző arcképére egy csokor tulipánt is tettem. Mindez bizonyosan jobb annál, mintha elborult agyú emberek »fejeznék ki« véleményüket oly módon, mely Önöket mélységesen megbántaná és megsértené. Mivel ezek az emberek engem teljes szívükből utálnak, elmondhatom, hogy a szőnyeg számukra immár egy elfelejtett dolog.

És ez jó. Nem engedhetjük meg különböző extrémisták számára az egyik vagy a másik oldalon, hogy a sorsunkkal hazárdjátékot űzzenek.

Egyelőre ennyi.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 62 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Para Celsus
2011. január 28. 14:11
"A magyar nemzet a szabadságáért harcolt, de nem ismerte el egy másik nemzet követelését, aki ugyanezt követelte tőlük. " Biztos sokan leírták már előttem, de: 1. A XIX. század közepén olyan, hogy "szlovák nemzet" nem létezett. 2. Szlovák irodalmi nyelv nem létezett. 3. Szlovák értelmiség nem létezett.
Oxenstierna
2011. január 28. 09:56
A fiatalembert Alojz Hlinanak hívják. A kommentelők többsége csak fröcsög, de ha vette volna a bátorságot és beírja a nevét google-ba akkor találhatott volna nagyon érdekes cikkeket róla. Például: http://www.bumm.sk/31166/alojz-hlina-komaromban-ido-kell-a-szlovakoknak-hogy-elszamoljanak-slotaval.html http://www.parameter.sk/rovat/paravelemeny/2010/01/25/alojz-hlina-tundoklese-bukasa Amely cikkekben ilyen mondatokat találhattok tőle: „Szükség van arra, hogy elnézést kérjünk magyar polgártársainktól, de azoktól is, akik a Duna másik oldalán élnek. Elnézést kell kérnük Slota sértő nyilatkozatai miatt“ – mondta Hlina. Úgy véli, hogy ez nem az ő feladata lenne, de mégis így tesz a sajátn nevében, és azok nevében is, akik úgy érezték, elnézést kell kérniük. A figura nyilvánvalóan nem politikus, még csak nem is jó szónok a cikkek alapján, de hogy van töke nekimenni Slotának az biztos. S ha másért nem, hát ezért tisztelet érdemel. Igaz h látszik rajta h amatőr, de pont ezért hihető h őszintén gondolja amit csinál. Az a baj velünk h nem tudjuk "eladni" a problémánkat. A külföldi barátaimmal amikor beszélek, nagyon nehéz elmagyarázni nekik Trianont. Türelemmel, bő félórában el lehet, s meg is értik, pl a dán barátaim amikor megértették a szlovák nyelvtörvényt baromira felháborodtak. Ezen az sem segít sajnos, h elmagyarázom h miért problémás a 3 millió hazánkfia a határainkon túl, s miért voltak hellyel közzel jók a második világháború alatti határaink, de aztán jön a magyar csoporttársam, aki törit a kurucon tanult, s elkezd hőbörögni az ezeréves határokról meg a mindent visszáról. S ez az amit nem lehet eladni. Ha kisebbségi jogokra hivatkozol, nyelvi jogokra, jogosnak tartják a követeléseinket. Ha hőbörgünk a határokért és csak a saját sérelmeinket emlegetjük, annak sajna nem sok haszna. Talán a sok hazánkfia akik kiszakadnak mostanság Európába, ésszel el tudja hinteni a magot a helyiek körében h megértsék a problémáinkat, mert sajnos a történelem oktatásuk olyan amilyen. S amíg nem értik a problémáinkat, addig ellenünk lesznek. Ésszel kell ezt csinálni nem szívvel.
bukta
2011. január 28. 08:36
"Próbálok optimista lenni, és azt mondom, hogy nem tudadositották ezt a tényt kellőképpen, és az események fényében most elismerik, hogy az 1848-as térkép keserű szájízt jelenthet a szlovákok számára." Nem értem igazán a problémáját, ha az ő logikáját próbálom követni. Pont erről van szó: 1848-ban mindenki a szabadságáért harcolt Európában, de csak nagyon keveseknek jött el. Nem csak a szlovákoknak nem jött össze, a magyaroknak szintúgy nem. Nekünk épp olyan keserű szájíz. Sőt, a bécsi polgárságnak szintúgy nem sikerült - nekik is az lett. A térkép egy közös törekvést ábrázol, és mindegy, hogy ki kitől követelte a szabadságát, mert ma mindannyian ugyanabban a szövetségben vagyunk.
Marianer
2011. január 28. 08:35
Nem értem, Mátyás király miért nem rendezett referendumot nemzetközi megfigyelők meghívásával a szlovákok számára, hogy elszakadhassanak a Magyar Királyságtól. Sőt, még kisebbségi önkormányzatokat sem hozott létre, és nem biztosította a szlovák nyelven végezhető egyetemi tanulmányokat!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!