Irredenta szőnyeg?A történelem mondjon le!

„Különösen azért, mert a szerencsétlen szőnyeg tényleg szemet szúrt. A brüsszeli épületben a magyar tervezők ugyanis Közép-Európa 1848-as forradalmi tavaszát egy korabeli térképpel illusztrálták. Ezen  - az Osztrák Császárság részeként - kirajzolódnak a régi Magyarország határai. Ezt egy uniós ügyekkel foglalkozó portál román újságírója észrevette. Egy osztrák zöld, valamint egy román szociáldemokrata európai képviselő megszólaltatásával, a kettős állampolgárság idecibálásával rögtön kikeredett a kép Európa puskaporos hordójáról, a nacionál-irredenta őrjöngést megállni képtelen Magyarországról.

Nyilván kényelmes dolog csatlakozni az osztály ügyeletes szégyenének kockázat nélküli rugdosásához, de a megnyilatkozásokból kirajzolódó intellektuális renyheség még a politikai sandaságnál is kiábrándítóbb.

Miért ennyire mellbevágó, hogy nem is olyan régen Európában léteztek mára megszűnt országok, birodalmak, miközben néhány mai állam csak néhány lánglelkű irodalmár lelkében bimbadzott?

Miért számít sokak szemében ab ovo szalonképtelennek az európai múlt, amely politikailag igen kevéssé korrekt módon meglehetősen véres volt, s meglehetősen nagy szerep jutott benne a kereszténységnek?

S végül, vajon ki nem érti az európai szellemet: az, aki minden hátsó szándék nélkül kitesz egy történelmi térképet? (Ha valóban olyan beteges irredenták lennénk, valószínűleg nem szöszöltünk volna 1848-cal, jöhetett volna az 1920-as állapot.)

Vagy az él tévedésben, aki az európaiság ürügyén saját frusztrációit veri le a másikon?”