Három szintézis avagy mi van Bologna mögött?

„Képessé válik-e a magyar felsőoktatás a versenyképes árutermelésre? Képessé válik-e a szabadságtermésre? Megtalálja-e az egyensúlyt a két tudásfajta között? Tud-e majd minden hallgatónak valamit nyújtani a szabadság tudományából/művészetéből? Képesek leszünk-e a Bologna-diskurzust kiszabadítani az akadémiai oligarchia  nyomasztóan szűk horizontú érvei alól? Eközben el tudjuk-e kerülni a másik szélsőséget, azaz a teljes szakképzéssel járó – öntudatlan – reszovjetizációt?

Választ a moralizálás nem adhat. A kérdések mögött valójában egy egyetemkép rejtőzik. Olyan sokfunkciós, komplex küldetéssel bíró intézményé, amely bonyolultsága, viszonylagos lassúsága, szellemi nyitottsága, kalandvágya és nemzetközi beágyazottsága miatt egyszerre képes lehet pozitívan megfelelni a fenti kérdésekre. A XXI. század első felének állami szabályozása nem tűzhet ki nagyobb, emelkedettebb és hasznosabb célt, mint egy ilyen egyetem működési keretfeltételeinek átgondolását.”