Ellendrukkerek

„Most, néhány nappal azelőtt, hogy egy óriási szavazói támogatással megválasztott kabinet veszi át a stafétabotot a politikai csőd szélén álló Belgiumtól, hirtelen megszólaltak az aggódók. Washingtonban, Párizsban, Londonban és Berlinben újságírók féltik az uniót a sajtószabadságot lábbal tipró kelet-európai országtól. Nem tudom, több vagy kevesebb izgatott írás előzte-e meg a szétesés szélén álló Belgium uniós elnökségét, az viszont legalábbis furcsa, hogy egy médiatörvényből vonnak le messzemenő következtetéseket azok a nyugati elemzők, akik korábban nagyvonalúan nézték el békés tüntetők rendőrök általi megnyomorítását Budapest szívében. Jan Mainkát, a Magyarországon dolgozó német üzletemberek körében népszerű Budapester Zeitung alapítóját idézve: hol voltak a mai figyelmeztetők, önjelölt magyarbarátok, amikor az ország nyolc év alatt egyre mélyebbre süllyedt a korrupció és a rossz gazdálkodás mocsarába?(...)

Ne legyenek illúzióink. Ha nem a médiatörvény, akkor valamilyen más kormányzati lépés miatt startolt volna jól időzítve a bejáratott gépezet. Amit ettől még hiba lenne semmibe venni. Nem tudom, eddig hány sajtóreggelit szerveztek nagykövetségeink a médiáról szóló jogszabály ismertetése, európai összehasonlítása céljából, de arra mindenképpen számíthatnak a kommunikációs illetékesek, hogy a Duna-stratégiánál és a romák felzárkóztatásánál népszerűbb újságírói téma lehet a médiatörvény. Ettől viszont még hatékony lehet a magyar uniós elnökség. A sikerességet pedig nem kell megmagyarázni.”