Hollandia igenis jogállam!

2010. november 04. 19:48

A Fidesz ugyanis - jó lenne, ha végre ez feltűnne egyeseknek - megnyerte a választásokat.

2010. november 04. 19:48

„E sorok szerzője jogász, és éppen ezért tudja: a jogban sohasem egyetlen megoldás létezik. A jog nem egy zárt, logikus rendszer, amelyben a válaszok eleve adottak lennének. (...) Miközben irigylem mások magabiztosságát, talán jogi kérdésekben mégsem kéne egy-egy választ egyértelműnek és kizárólagosnak feltüntetni. Ha a jogban minden egyértelmű lenne, bíróságra sem lenne szükség. (...) A jogállam tehát nem több mint egy adott ország polgárainak elfogadása által létrejött és ennek révén legitim közössége. Általános jelentése nincs, csak mindig konkrét. Mást tart tán elfogadhatónak a svájci, mint az argentin, a magyar vagy a szingapúri polgár. És éppen ezért más a mérce is. (...)

Lehet utcára vonulni. Lehet cikkezni, petíciózni. Lehet megkeseríteni az elkövetkező négy évet. Sok mindent lehet. Jelenleg azonban továbbra is a Fidesz élvezi a lakosság támogatását és a parlamenti többséget. Mind a demokratikus, mind a parlamenti legitimitás a Fidesz oldalán van: a párt a parlamentben és a lakosság körében egyaránt többséggel rendelkezik. Éppen ezért egy biztos: a Fidesz 2011-es alkotmányozása mindenképp legitimebb lesz, mint a senki által meg nem választott Ellenzéki Kerekasztal 1989-es dealje a pártállammal. A Fidesz ugyanis - jó lenne, ha végre ez feltűnne egyeseknek - megnyerte a választásokat. Az Ellenzéki Kerekasztal semmiféle választást nem nyert meg, az ottani alkotmányozás valóban mindenféle demokratikus felhatalmazás híján történt. Az ottani alkotmányozók mögött senki sem állt. Azon magyar alkotmányozók mögött, akiknek bizottságából az ellenzék kivonulni készül, viszont egy óriási, demokratikus felhatalmazás. (...)

Vannak országok, főleg tőlünk nyugatabbra, ahol az alkotmánybíráskodás egészen más, korlátozottabb formája ismert. Vagy akár még az sem. A holland alkotmány 120. cikkelye egyértelműen jelenti ki, hogy a bírák nem jogosultak a törvények és a (nemzetközi) szerződések alkotmányosságáról ítélni. A holland alkotmány tehát valami olyasmit jelent ki, ami alapján a Magyar Nemzet, a Mandiner vagy a Népszava nyugodtan megvonhatná a jogállami minősítést Hollandiától.

Pedig szerintem Hollandia igenis jogállam.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 42 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
holland
2011. január 15. 21:52
Hollandia nagyon szép példa. Valóban minden országban más a mérce, hogy mit fogad el törvényesnek és erkölcsösnek. A holland távoli és jelenkori történelem tele van megegyezésekkel, mármint amikor a hollandok egymással egyeztek meg. A régmúltból gondoljunk csak a szabad vallásgyakorlásra, magyarul a vallásszabadságra. Európában az akkori Magyarország volt ez első követője ennek a vonulatnak. Leginkább az erdélyi egyházak sokasága tanúskodik erről. A jelen és közelmúltban Hollandiát elkerülték a sztrájkok a “felfordulások”. A holland nyelv nagyon gazdag szókinccsel rendelkezik a megegyezést, a párbeszédet illetően. Sztrájkok azért nincsenek, mert a munkaadók és a munkavállalók megegyeztek. Mondom megegyeztek, nem egymásra kényszerítették akaratukat, hanem megegyeztek és a mai napig be is tartják. Honnan van az a mi szemünkkel nézve különös viselkedése egy népnek, jelen esetben a hollandoknak, hogy tartják magukat a megegyezéshez, vagyis a dolgozók nem sztrájkolnak, még szimbolikusan se és a munkaadók ezzel meg nem élnek vissza. Különös egy nép ez a holland. Európában talán a hollandoknak van a legkevesebb fizetett ünnepnapjuk és a legtöbb munkanapjuk, mégsem zúgolódnak. Nagy egyetértéssel pár éve eltöröltek egy ünnepnapot, azaz megszavazták, hogy eggyel több napot dolgozzanak. Na, mi lenne itt ha valaki ilyenen törné a fejét? Ja, és a leglényegesebb, mármint magyar szemmel, a munkaadóknak eszébe se jut, hogy minimálbért fizessenek és a többit zsebből. Hogy miért? Talán nem tartják tisztességesnek. Végezetül, a sokat emlegetett holland liberalizmus. Szerintünk, magyarok szerint Hollandiában mindent szabad. A hollandok szerint pedig mindenkire szükség van, ezért legyél bármilyen vallású, bármilyen színű, bármilyen gyökerű, bármilyen kisebbséghez tartozó, elfogadnak, mert szükségük van rád, mert biztosan tudsz valami olyat, amivel előbbre jutnak. Namármost, amíg mi magyarok nem ismerjük fel, hogy szükségünk van ránk magyarokra, amíg a munkaadók nem ismerik fel, hogy nem csak tisztességtelen dolog a minimálbér fizetése mellett a zsebből fizetés, mert árt a gazdaságnak, árt a munkavállaló önbecsülésének, addig jó ha alaposan tanulmányozzuk a hollandok magatartását.
Bazooka454
2010. november 05. 13:59
Az alkotmány felfüggesztésének és jogkörének megnyirbálását lelkesen támogatóknak küldeném az alábbi linket, amíg le nem veszik. Az Alkotmánnyal kapcsolatban nyilatkozik Kukorelli István volt alkotmánybíró, aki most vette át a Fidesztől a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét csillaggal. http://www.hirtv.hu/?tPath=/view/videoview&videoview_id=11504 00.29.10
Bazooka454
2010. november 05. 13:54
A szerző, minimum csúsztat. Én nem vagyok jogász, de az alábbi tényeket szeretném ha elolvasnátok. A tények jelentősen ellentmondanak a szerző által csúsztatásra tudatosan kiemelt részekkel. 1, Az ország kormányzati és politikai rendszere az 1814-ben elfogadott alkotmányon alapszik. 1815 óta alkotmányos monarchia, 1848 óta parlamentáris demokrácia. / Nincs alkotmányuk ? .............Hát kb. 200 éve van. 2,Az alkotmányt a parlament módosíthatja az Államtanáccsal (Raad van State) való konzultáció alapján. /Kiemelném a konzultációt ! 3, Az Államtanács tagjai a király, a trónörökös és tanácsosok ( magas szintű szakmai tudás követelményrendszerrel) , akik segítik a miniszterelnököt a kormányzati politika irányításában. 4, Az Államtanács fellebbviteli bíróságként is funkcionál, mindazon a kérdésekben, amiben a Legfelsőbb Bíróságuk (Hoge Raad) nem illetékes így az Alkotmány jogi kérdésekben is. Hasonlóan szerepkörrel mint a mi jogrendszerünkben az Alkotmánybíróság. / ...........most még 5, A parlament kétkamarás, de a törvények elfogadásához mindkét kamara egyetértésére és királyi jóváhagyásra is szükség van. / ............Újabb kontrolként a kormányzó többség felett. Látható , hogy a Holland alkotmánynak más a mechanizmusa felépítése és az Alkotmánybíróság funkcióját ellátó testületet is máshogyan is hívják. De a kontroll szerepét betölti immáron minimum 150 éve. Hollandiában ezért biztosan nem fordulhatna elő az, hogy a kormányzó ( 2/3) parlamenti többségű párt kijelenti, a nép akarata az, hogy írjuk át , függesszük fel ½ évre az Alkotmányt, majd csinálunk jobbat magunk, mert mi minden tudunk és a nép is mi vagyunk. A nemzetközi szerződések tekintetébe meg a lehető legrosszabb példát hozta fel a szerző. Ugyanis ha nálunk is alkalmaznák a Holland Alkotmány 93. cikkelyét amely kimondja , hogy nemzetközi szerződések és a nemzetközi intézmények rendelkezései közvetlenül hatályosak a jogrendben ( Ebbe az EU, ENSZ, IMF , WHO is bele tartozik), akkor pont a viktor és narancsbandája nem tudná felülírni az 1997 elfogadott 2004 ben az Eu-ba lépésünkkel megerősített nemzetközi szerződést a magánnyugdíj témájában. Emiatt sajnálom is, hogy nem Holland alkotmánnyal rendelkezünk.
Para Celsus
2010. november 05. 10:00
Tetszettek volna '89-ben forradalmat csinálni, akkor nem most kéne (20 év lemaradással) az altokmánnyal bíbelődni...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!