„- Szeretne-e valamit külön Ivádnak kiharcolni »odafent«?
Nagyon szeretnék Ivádnak egy repteret. Ez nem új vágyam, korábban tettem kísérletet arra, hogy találjunk magunknak egy szaudi testvértelepülést, lehetőleg olyan gazdagot, amelynek vezetői csak repülővel lennének hajlandóak eljönni a falunapunkra, így építenünk kellene nekik egy Jumbo méretű gépet is fogadni képes repteret, de sajnos a szaudi király nem tudta értelmezni a testvértelepülés fogalmát, így csak megköszönte jókívánságaimat, és biztosított róla, hogy a lehető legjobb tudása szerint kívánja ellátni királyi teendőit. Ha a reptér mégsem jönne össze, akkor valószínűleg a szennyvízhálózat kiépítése lesz a fő feladatunk.
- Támogatja-e a Jobbik terveit, hogy képviselő ne lehessen polgármester, hanem legyen főállású képviselő?
Nem. Egy képviselő ne csak polgármester ne lehessen, hanem színész, tanár, ügyvéd, fodrász és villamosvezető se lehessen. Ezt már támogatnám.
- Milyen belülről a parlamenti munka? Erre számított? Mi fogadta?
Nagyon kényelmetlenek a székeink, roppant kicsi az asztal előttünk, az ülésteremben nem lehet sem enni, sem inni, egyszóval ha valaki becsülettel végigüli – a nem ritkán 10-14 órás - üléseket, akkor minimum egy defibrillátorra szüksége van a nap végére. Egyébként pedig az ülésteremben már semmi nem dől el. Előtte a bizottsági üléseken, a különböző egyeztetéseken lehet a módosító javaslatainkat elfogadtatni, de amikor beülünk a helyünkre, akkor már (szinte) mindenki tudja, hogy melyik gombot nyomja majd meg, az elhangzó beszédek, viták ellenére.”