„Mi nem multiellenességből indulunk ki, hanem abból, hogy jó befektetőre van szükség, és a jó befektető az, amely fogyasztóvédelmi szempontból is korrektül viselkedik. Ezért változtatunk meg például több fogyasztóvédelemmel kapcsolatos törvényt, amit egyébként sokkal vehemensebben tesznek más Európai Uniós tagállamokban. Másrészt úgy alakítjuk ezeket a szabályokat, hogy esélyegyenlőséget biztosítsanak a magyar vállalkozásoknak és termékeknek a külföldiekkel szemben. Az egésznek a lényege az esélyegyenlőség, és adott esetben akár egy külföldi vállalat is kérheti ezt.
Ami pedig a külföldi vállalatok reakcióját illeti, három és fél hónapig vezettem az Audi-beruházásról szóló tárgyalásokat és azt tapasztaltam, hogy ha korrekt magatartást látnak, akkor nincs bizalomvesztés. Ők ugyanis a gazdaságpolitikát keresik, illetve azt, hogy mennyiben szolgálja a gazdaság érdekeit. Azt pedig, ahogyan az IMF-fel alakultak a tárgyalások, a reálbefektetők tudomásul veszik, de nem befolyásolja különösebben a Magyarországgal kapcsolatos döntéseiket.
Mivel érvel nekik egy magyarországi beruházás mellett?
A legfontosabb érv, hogy egy jól működő államigazgatás áll egy nagyon határozott politika mögött. A pénzzel nem érvelhetünk, hiszen az Európai Unió más tagállamaiban, például Kelet-Németországban jóval több pénzt adnak egy befektetőnek. A most bejelentett beruházások döntéshozóinak sokat számított az ország infrastrukturális helyzete, illetve az, hogy ezen a téren igyekszünk majd segíteni is a befektetőknek.
Az Opel-beruházás 7,5 milliárd forintos támogatása is ilyen infrastrukturális támogatás lesz?
Nem, ez a beruházáshoz nyújtott, közvetlen készpénzes támogatás. A végleges összeget akkor jelentjük majd be, amikor a kormány elfogadja, de a 7,5 milliárdos nagyságrend nagyjából megfelel a valóságnak. Ez egyébként nem számít jelentős támogatásnak, tekintve, hogy a 140 milliárdos beruházásnak mindössze az 5-6 százalékát teszi ki.”