„A bűnbakkeresés és az elszámoltatás időszakában érthető, hogy sokan nem foglalkoznak a biztosítás kérdésével, hiszen a katasztrófa már megtörtént, annak kárai, áldozatai, ökológiai hatásai visszafordíthatatlanok. A jelenlegi védelmi, mentési munkálatok és a környék rehabilitációja viszont sokkal többe fog kerülni, mint talán az egész Mal értéke. A megfelelő szintű kötelező biztosítás előírása nemcsak azért lett volna helyes és jogszerű eljárás, mert ezeket a károkat nem az adófizetők, a magyar és az európai adományozók adnák össze, hanem mert a biztosítás megléte önmagában fokozta volna az óvintézkedéseket, és csökkentette volna a baleset bekövetkezésének a valószínűségét.
Egy adekvát, százmilliárdos nagyságrendű katasztrófabiztosítás előírása esetén pedig az a megspórolt biztosítási díj, amin a Mal tulajdonosai meggazdagodtak, sokkal kevésbé tette volna vonzóvá a vörösiszap-tároló ilyen működtetését. Más szóval, ha megfizetik a felelősségbiztosítás árát, lehet, hogy a vörösiszap ott sem lett volna; lehet, hogy többet ellenőrzik; lehet, hogy jobban higítják; lehet, hogy jobb tároló mögé zárják.”