„hvg.hu: Érdekvédőből egy hivatali apparátus elnöke lett. Milyen érzés volt átlépni a barikád másik oldalára?
K. G.: Nem hiszem, hogy barikádokról kellene beszélni. Mielőtt elvállaltam volna a posztot, három dolgot gondoltam végig. Először azt, valóban másik oldal-e az ajánlott hely, és hogy mi a célja az oktatáspolitikának a jelenlegi kormányzat alatt. Végül felmértem, hogy a PDSZ elnöki feladatai, melyeket addig elláttam, átadhatók-e, és ha igen, hogyan. Arra jutottam, hogy nincs közvetlen kapcsolat a szakszervezeti és a hatósági munka között, így nem is lehet ellentét közöttük. Továbbá a hivatal elnökeként is elláthatom az oktatók védelmét. A jelenlegi oktatási kormányzat azt vallja, hogy jó és megbecsült pedagógusok nélkül nem tartható fenn színvonalas oktatás. A PDSZ-ben én pont ugyanígy gondolkodtam. (...)
hvg.hu: A kormány új közoktatási és felsőoktatási törvényt helyezett kilátásba. Mire számíthatunk?
K. G.: Csak személyes véleményemet mondhatom el, az OH-nak ugyanis nem dolga az oktatáspolitika alakítása. Úgy gondolom, szükség van az új közoktatási törvényre, mert a jelenlegi törvény toldozott-foldozott, kevéssé közérthető, és gyakran ellentmond a végrehajtási jogszabályoknak. E túlbonyolított, belső ellentmondásokkal terhelt közoktatási törvény helyett olyan törvényre van szükség, amely megjeleníti a pedagógus életpályát, szabályozza a fenntartói irányítást, és figyelembe veszi a diákok érdekeit. Az új törvényben segítő módon kell szabályozni a szülők és az iskola kapcsolatát is, meg kell erősíteni az iskolák és a környezet kapcsolatát: többek közt a bűnmegelőző és a gyermekvédelmi intézmények együttműködését is. (...)
hvg.hu: Egyre többen bírálják az úgynevezett »bolognai rendszert«, mely a tanárképzésre is katasztrofális hatással van. Milyen változást terveznek?
K. G.: A kilencvenes években három nyugat-európai oktatási miniszter összeült Bolognában, és megállapodott abban, hogy biztosítani kell a diplomák egyenértékűségét. Ezt a saját országaik oktatási rendszerét figyelembe véve szabályozták, és az Európai Unióban is megpróbálták bevezetni. De Bologna nem vált be, felül kell vizsgálni a hazai alkalmazását. Arról konkrét információm van, hogy azért nincsen nálunk elegendő reálszakos tanárjelölt, mert például a matematika, fizika és kémia tanári pályára készülők a három éves alapképzés alatt »elcsábulnak«, és otthagyják a pedagógusképzést. A bolognai rendszer átalakítása az oktatáspolitikusok dolga. Az OH arra való, hogy megvizsgálja az új felsőoktatási törvény végrehajthatóságát, ellenőrizhetőségét, és szakmai véleményt mondjon róla.”
