„»Nem biztos, hogy Janus Pannoniusról olyan mély ismereteket kell szerezni, ahogy eddig« - ezzel a példával szemléltette az [origo]-nak Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár, hogy körülbelül milyen új nemzeti alaptanterv és közoktatási törvény várható a KDNP-s oktatási kormányzattól. Meglepődve olvashattuk, hogy a helyettes államtitkár szavai szerint valamiféle hangsúlyeltolásban gondolkoznak a készségtárgyak (testnevelés, ének-zene, rajz) javára és az olyan hagyományos tantárgyak rovására, mint a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika. Nem kevésbé furcsa, hogy pont Janus Pannonius életművének »mély« ismerete válik a felesleges tudás példájává. Amit pedig tényleg nehéz hová tenni, az az, hogy mindezt egy jobboldalinak tartott, KDNP-s oktatáspolitikus nyilatkozta. (...)
A probléma az, hogy éppen Janus Pannoniussal példázni bárminek is a feleslegességét: elég nehéz. Ő ugyanis a magyar kulturális örökség és emlékezet igencsak szerves része: múzeum, egyetem és számtalan más intézmény viseli nevét. Janus Pannonius 1991-ben felfedezett csontjait 2008-ban sikerült biztosan beazonosítani, újratemetési szertartása pedig a 2009-ben az alapításának ezredik évfordulóját ünneplő pécsi egyházmegye millenniumi rendezvénysorozatának a nyitánya volt. (...) Hogy Janus Pannonius életműve nem időtálló, sőt a kulturális életnek nem élő témája, olyasmi, amiről ne volna érdemes »mélyebben« is ismereteket szerezni - elég nehéz lenne bizonyítani. És akkor azt a nem mellékes szempontot még meg sem említettük, hogy szemben számos »helyi érdekeltségű« magyar íróval és költővel, Janus Pannonius valóban európai színvonalon alkotott, valamint külföldön is ismert. (És ha máshogy nem, erotikus verseinek becsempészésével bármelyik magyartanár rögtön fel tudja kelteni a szerző iránti érdeklődést.)”