Létezik-e igazságos jövedelemadó?

„Orbán Viktor 16%-os adókulcsra vonatkozó terve azonban eddig csak egy szemszögből kapott kritikákat, mégpedig annak igazságosságára vonatkozóan. Nevezetesen, hogy az eddig progresszív adókulcsok helyét egy lineáris kulcs venné át. Ennek következtében megváltozik, hogy a különböző jövedelmekkel rendelkezők milyen mértékben vesznek részt a közterhek viselésében.

De miként oszthatók el igazságosan a közterhek?

Egyfajta közmegegyezés talán kialakítható azon elv körül, hogy az igazságos adózás azt jelenti: az adó lerovása egyenlő mértékben "fájjon" a társadalom minden valamilyen jövedelemmel rendelkező tagja számára. A kérdés itt most már csak az, hogy két különböző jövedelmű egyén között miképp állapítsuk meg az adó mértékét, hogy előbbi elv érvényesüljön. Fizessenek mindketten ugyanannyit (fejenként mondjuk havi 20-20 ezer forintot), vagy jövedelmük ugyanakkora hányadát (20-20%-át) vagy a jövedelmüktől függően eltérő arányú részét (a kisebb jövedelmű 15, a nagyobb 25%-ot)? Vagy próbáljuk meg adójukat ahhoz arányosítani, mennyi közösségi szolgáltatást vesznek igénybe? Sokan tartják úgy, ahhoz, hogy a gazdagok többet fizessenek, nekik magasabb kulccsal is kell adózniuk, de ez nem feltétlenül van így: még egy degresszív kulcs esetében is igaz marad, hogy a gazdagabb összességében többet fizet, mint egy alacsonyjövedelmű személy (pl. 100.000 Ft x 10% = 10.000 Ft adó kevesebb, mint 200.000 Ft x 8% = 16.000 Ft adó). Az anarchistáknak meg minden egyes adóforint rettenetes kín, hiszen egy nem kívánt intézmény, az állam fenntartására fordítódik. Vagyis, még egy látszólag egyszerűnek tekinthető adózási alapelv gyakorlati megvalósítása is igen nagy nehézségekbe ütközhet.

Számos közgazdász számolt úgy, hogy a jövedelem növekedésével a többletbevételünk egyre kevésbé lesz értékes számunkra (azaz pl. 1000 Ft többletjövedelem jobban hasznosul a 100 ezer, mint az 500 ezer forintot keresőnél), szaknyelven szólva a jövedelem határhasznossága annak emelkedésével csökken. Ezért a gazdagabbakra százalékosan is magasabb adó vethető ki, hiszen számukra a nagyobb összegű sarc okoz ugyanannyi hasznosság-kiesést, mint a szegényebbeknél a kisebb kulccsal megállapított adó. (A helyzetet jelentősen bonyolítja, ha különböző kedvezmények, adóalap- vagy adócsökkentő lehetőségek vannak a rendszerben, ezekkel sem foglalkozunk most.) Más közgazdászok ellenben arra figyelmeztetnek, hogy két személy hasznossági viszonyai összehasonlíthatatlanok.”