„Ön a nyelvtörvényből nemcsak a szankciókra vonatkozó részeket iktatná ki, a kettős állampolgárság ügyét pedig kétoldalú megegyezéssel rendezné. Erről, legalábbis az eddigi nyilatkozatok alapján a kormány néhány tagját is meg kell győznie… Van rá esély?
– Kétlem, hogy amennyiben erős racionális érveket sorakoztatunk fel, ne tudnánk meggyőzni partnereinket. Azon fogunk dolgozni, hogy a korábbi ideológiai alapú érvelést racionális beszéd váltsa fel. Terveinket az emberek reális érdekeire alapozzuk, nem pedig holmi hagymázas ideológiai elképzelésekre. Azt hiszem, ebben egyetértés van a kormány tagjai között.
Egy korábbi lapinterjúban úgy fogalmazott, hogy a magyarellenesség nemcsak a volt hatalom sajátja, hanem egyfajta szlovák politikai hagyomány. Ennek ellenére célul tűzte ki, hogy örökre kiiktassa a magyar kártyát. Mi segítheti elő a szemléletváltást?
– Ez a szemléletváltás egy összetett folyamat, és nem valósítható meg egyik napról a másikra. Elképzelhetetlen azonban anélkül, hogy a vezetők ne változtatnának kommunikációjukon és a kisebbségekhez való hozzáállásukon. Nem szabad a kisebbségi kérdésekben alibista álláspontra helyezkedni, egy újfajta, az eddigieknél sokkal nyitottabb politikára van szükség, ami aztán az embereket is nyitottabbá teheti. El kell fogadtatni az emberekkel, hogy Szlovákia nem homogén ország, ahol egyetlen nemzet él. Több nemzet él itt, s ezt alkotmányunknak is tükröznie kellene. Mivel azonban kormányunknak nincs alkotmányos többsége, legalább azokat a törvényeket kellene elfogadnia, amelyek nem kívánják meg ezt a többséget, mégis partnerként kezelik a kisebbségeket. Ez képezhetné kormányzatunk egyik alapvető étoszát, hogy Szlovákia végre a törvényei és a mindennapi államirányítási gyakorlatában is fontosnak tartja, és büszke arra, hogy többnyelvű ország a miénk. Mert ez a realitás, és nem az egynyelvű, kierőszakoltan egynyelvű Szlovákia. Mert van egy Bratislava, de van egy Pozsony is, s ezek jól megférnek egymás mellett. Pozitív hangvételű intézkedésekkel és az együttműködésen alapuló kommunikációval négy év alatt sokat tehetünk ennek érdekében.”