Az '56-os megtorlásnak Biszku Béla az egyik támasza és talpköve.
„Biszku Béla milyen szerepet töltött be a Kádár János által létrehozott világban? Tapad vér a kezeihez?
- Hogy tapad-e vér a kezeihez? Én ezt a kifejezést csak képletesen használom. A pártállami bűnözők általában hatalmi jogosítványaik szerinti intézkedéseik alapján helyszínelhetőek, nem pedig konkrét ujjlenyomatukról vagy DNS-mintájukról. Az '56-os megtorlásnak Biszku Béla az egyik támasza és talpköve. Az imént idézett jogszolgáltatási számadatok egytől-egyig tragikus emberi sorsokat jelentenek, mindegyik magán hordja Biszku keze nyomát. És nem csak az 1957. február 28-a és 1961. szeptember 13-a közti belügyminiszter intézkedéseiét. Noha azok sorra realizálódtak az állambiztonsági parancsokban, rendszabályokban, a BM Kollégium iránymutató állásfoglalásaiban, mígnem Biszkut előléptették a Minisztertanács elnökhelyettesévé. Biszku a pártállami nomenklatúra felsőbb polcain is irányító szerephez jutott, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Ideiglenes Központi Vezetőségében, majd az MSZMP PB-ben és a KB-ban. Ezekben a funkciókban kamatoztatta azt a képességét, amelyet Rákosi Mátyás alatt a Magyar Kommunista Párt Budapesti Pártbizottságának káderosztálya vezetőjeként elsajátított, majd Kádár mellett fejlesztett tovább.
1957 augusztusában, amikor a szovjet prezídiumnak kezdett mindinkább érdektelenebbé válni, mit is kezdjen a Vörös Hadsereg szuronyain guggoló magyar szatellita párt Nagy Imrével és a romániai Snagovba deportált társaival, Biszku repült Moszkvába, a szovjet elvtársak fejbólintását kérelmezni a „legsúlyosabb büntetés kiszabásához": Nagyra, Losonczyra, Donáthra, Maléterre, Gimesre, Szilágyira, Királyra. (A dokumentumokat az 56-os Intézet tudományos munkatársa, Békés Csaba adta közre The 1956 Hungarian Revolution: A History of Documents című monográfiájában, 2002-ben, a CEU-Pressnél.)
Biszku „rossz-szolgálati" küldetése sikeres volt?
- Nem éppen. Kádárnak és Biszkunak jóval fontosabb volt Nagy Imre és társainak kirakatpere, mint a más nemzetközi pártügyekkel elfoglalt szovjet prezídiumnak. Litván György történész történelmi jelentőségű tanulmányt tett közzé erről a kérdésről 1992-ben a Világosság című folyóirat 743-757 közti oldalain. A leányfalusi pártüdülőbe kihelyezett, 1958. június 2-ai „kötetlen PB-ülésen" Kádár János a következő határozatot hozta: „ A Nagy Imre-csoport tárgyalásának szabad folyást kell engedni. Ennek előfeltételeit kormányvonalon Münnich és Biszku, pártvonalon Kádár és Marosán elvtársak biztosítsák." A két példányban készült, szigorúan bizalmas jegyzőkönyvben Kádár saját kezűleg olvashatatlanná tette Nagy Imre nevét, s a szigorúan bizalmas irattárba helyezendő példányon X-csoport szerepel." Azaz, több halálos ítélet és jóval magasabb ítéleti tételek szerepelnek, mint amelyhez Hruscsov és a szovjet prezídium hozzájárult Biszku moszkvai interveniálása során.
Teljes mértékben egyetértek azokkal a szervezetekkel, akik a mai napig üldözik a nácikat, mivel nem évülnek el az emberiség elleni bűntettek, gyilkosságok. Magyarországon mind szélsőjobboldali, mind szélsőbaloldali terror is tombolt. Hogyan kellene viszonyulnunk a múltunkhoz?
- A tudományos tényfeltárás szintjén, részrehajlás nélkül, pártsemlegesen.
Ebbe belefér Novák Tamás és Skrabski Fruzsina Biszku-filmje is?
- Nemhogy belefér! Húsz éve éppen erre várok!
Még akkor is, ha a Bűn és bűntetlenség című film forgatása furmányos módon készült?
- Igen, Günter Wallraff író módszerével, aki 1977-ben úgy leplezte le egy német bulvárlap, a Bild-Zeitung tisztességtelen módszereit, hogy álnéven beállt külsős munkatársnak. Ez az, amit Brecht Az igazság megírásának öt nehézsége című esszéjében úgy fejezett ki, hogy a „furfang az igazság sokak körében való terjesztésére". És alighanem ügyvivőtársam a Nyilvánosság Klubban, Halmai Gábor A véleményszabadság határai című könyvében, (1994. Atlantisz, 212-213. pp.) ezért is írta a Wallraff-ügy német alkotmánybírósági határozatáról, „hogy a sajtószabadság garantálja a szerkesztőségek munkájának bizalmasságát, másfelől úgy foglalt állást, hogy ez sem képezheti akadályát a közlésnek, ha a nyilvánosság tájékoztatása szempontjából fontosabb, mint azoknak a hátrányoknak az elviselése, amit a bizalmas információk közlése okoz".
Miért nem tiltakozott most a Nyilvánosság Klub, amikor a cenzúra ellen számtalanszor fellépett 1988 óta? Sőt, 1989. május 6-án kezdeményezte a történelmi kutatások szabadságát a Közgázon tartott egész napos konferencián, ahol indítványozta a brüsszeli Nagy Imre Intézet újraindítását Budapesten, (ebből született az 56-os Intézet!), és egy hearig commitee felállítását is, amely az amerikai szenátusi meghallgatások mintájára, büntetőjogi felelősségrevonás nélkül meghallgatta volna a Rákosi-Kádár-rendszer tetteseit?
- Kérdése jogos. Javorniczky István tudósította a „régi" Magyar Nemzetet a konferenciáról.
A brüsszeli Nagy Imre Intézethez hasonlatos 56-os Intézet 1990-ben, Budapesten újjáalakult. A hearig commiteeből nem lett semmi. Novák Tamás és Skrabski Fruzsina Biszku-filmje egy tucaton belül van azon megszólaltatott felelősök közül, akiket a Nyilvánosság Klub, a Független Jogászfórum, a Hajnal István Kör és a Történelmi Igazságtétel Bizottság szintén meg kívánt szólaltatni a diktatúra másfélszáz felelőse közül. Hogy a Nyilvánosság Klub most miért nem áll ki a Bűn és büntetlenség című film korlátozatlan bemutatása mellett, nem tudom. Az ügyvivő testület kilenc tagja nevében nem beszélhetek. Én azonban a tiltakozás elmulasztása miatt szégyellem magam.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Nincs miért kárörvendeni az egyre mélyebb és szerteágazóbb német válságjelenségek kapcsán. Rajcsányi Gellért írása.
Fekete Zoltán kijelentette, első a közlekedési, a vasúti funkció megtartása, ennek rovására fejleszteni nem lehet, de a helyi közösségek ellenében sem.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
