„Nagy-Britanniában a választók 37 százaléka a kampány utolsó hetében döntötte el, hogy kire adja a voksát. A konzervatívok nem tudták ideológiai választássá alakítani a szavazást, szimpatizánsaiknak mindössze 28 százaléka voksolt megszokásból a pártra. Mindenki más valamilyen aktuálpolitikai okból határozott így (a gazdasági válságtól a Gordon Brown személye iránti ellenszenvig). Szinte alig akadt olyan polgár (10 százalék), aki a »kisebb kormányzat, kevesebb állam« jobboldali alapvetése miatt választotta David Cameront, miközben a konzervatívok mindközül éppen a lényegi szakpolitikai kérdésekben bizonyultak a legkevésbé meggyőzőbbnek a Munkáspártnál.
A szigetország tizenhárom év rendkívül ellentmondásos, de biztosan több kudarcot, mint látványos sikert hozó baloldali kormányzás után új irányt, új kormányt és új vezetőket akart, ez utóbbiak azonban nem hagyományos csatát nyertek meg, hanem - ahogyan szűkre szabott sikerük is bizonyítja - rendhagyó mandátumot kaptak. Olyan területeken vár megoldásokat tőlük a közvélemény (a közszolgáltatások reformjától a pénzügyi szabályozás megerősítéséig), melyek mindeddig a baloldal vadászterületének számítottak. A szükséglet-piramis nem alakult át - csupán a régi seprű találtatott könnyűnek. A konzervatívoknak előbb az ellenfél egykori pályáján kell alapvető rendet teremteniük, hogy azt követően saját prioritásaik vehessék át a főszerepet.
Amilyen kézenfekvő a tanulság, annyira könnyű megfeledkezni róla. Még a világ patinás demokráciái is rendkívül lassan változnak. Ne higgyük, hogy a többségi magyar választó lelkülete örökre kifordult magából nyolc év szocialista kormányzása nyomán - hogy Magyarországon már sohasem lehetne a 100 Napos Programmal választást nyerni. Ahogyan az állammal szemben támasztott jogos elvárásokat mindenekelőtt újra érteni és tisztelni kell, úgy később a poszt-szocializmusban gyökeredző paternalista vágykép kigyomlálása is legalább ennyire fontos feladat lesz. Ez utóbbi a törvénykezés sikere mellett a vezetők által használt nyelv, forma és gesztusrendszer megújításán múlik. Az út legelején járunk.”