A Facebook és a hozzá hasonló véleménylerakatok olyan helyek, ahol a hétköznapi ember kitombolhatja magát.
„Életemben először commentet (így mondják trendin a hozzászólást, nem kommentárnak: commentnek) írtam egy témához a Facebookon. Először és utoljára. Bár illúzióim nincsenek a nép szellemi szintjét illetően, egy odi profanum vulgus mégis kiszakadt belőlem, amikor elolvastam a hozzászólásokat. És ünnepélyesen megfogadtam, hogy ilyet soha többé nem teszek, nem kommentálok, nem hagyom, hogy elsodorjon a vélemények szennyes áradata.
A régi görögök szerint a megismerés legalacsonyabb foka a vélemény, a doxa. Aki valamely tárgyban minden tudásnak híján van, annak csak véleménye lehet a dolgokról. A vélemény mint megismerési forma az okhloszra, a tömegre jellemző. Van ugyan igaz vélekedés (orthé doxa) is, amely képes helyes irányt szabni a cselekvésnek, de ez nem az igazi tudás, mert aki az igaz vélekedés talaján áll, az pusztán gyakorlati kérdésekben dönthet helyesen. A doxa a hétköznapi ember vélekedése.
A Facebook és a hozzá hasonló véleménylerakatok olyan helyek, ahol a hétköznapi ember – akinek véleményére egyébként senki sem kíváncsi, aki tudja, mi a szellem – kitombolhatja magát. A tömegalkotók itt véleményeiket mindenféle témában egymás nyakába öntik, és ezt érzik kommunikációnak, kapcsolattartásnak, horribile dictu: beszélgetésnek. Technikailag felturbózott folytatása ez a „megkérdeztük az utca emberét” típusú tévéműsoroknak és a tévéképernyő alján futó SMS-csíknak, amit a demokrácia nagyobb dicsőségére a plebs okád bele az éterbe, hirdetve véleményét bármiről, amihez nem ért.
Szavazni is ezek az emberek mennek. (Ezért csoda, ha néha nem az MSZP nyer.) A tömegek lázadása a végére ért, immár a tömeg kormányozza önmagát.”
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
Sok felhasználót érint a probléma: nem működik a Facebook, az Instagram és a Threads sem.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Schiffer András a Magyar Jelen podcastjában intézett kirohanást Anthony Blinken amerikai külügyminiszter és a Facebook ellen Toroczkai László Mi Hazánk-elnök profiljának feloldása kapcsán.
A magyar klasszis lecserélésekor 2–1-re még a Fulham vezetett.
A szomszédos ország még így sem jutott be a „bezzegek” közé.
