Lánczi András: A bosszúvágy és az irigység a két legpusztítóbb politikai fegyver, mert ellenségképző ereje van
De ki lehet politikailag sikeres? Mivel minden demokratikus választás maga a káosz, végül a szerencse is hozzáteszi a magáét.
Egy pártot nem lehet egységesen a vádlottak padjára ültetni, hacsak nem ordas eszméket hirdet. Interjú.
„–Mi volt az MSZP legnagyobb hibája? Hogyan jut el a párt attól az Andrássy úti tömegrendezvénytől, amelyen sokezres tömeg vállalja büszkén baloldaliságát odáig, hogy szavazóinak jelentős részét elveszítse?
– Nyolc év kormányzás, különösen ilyen nehéz időszakban, mindenképpen erodáló. Az MSZP ráadásul olyan időszakban kormányzott, amikor az alapelveit meg kellett sértenie, de legalábbis azt gondolták, hogy meg kell sértenie. A körülmények túlzottan elvitték a klaszszikus baloldali értékektől a liberális gazdaságpolitika felé. A másik ilyen tétel személyekhez kötődik. Gyurcsány Ferenc a magyar baloldal egyik legtehetségesebb, legfelkészültebb embere. De a nagyon tehetséges emberek gyakran elvétik a határaikat, és elvetik a sulykot. Sokszor rögtönöznek, váratlan dolgok elé állítják a pártot, a kormányt és az országot. Minél rosszabb volt a helyzet, ez annál sűrűbben fordult elő. Néhány pártpolitikus is meghúzódott a szélárnyékban, és vagy azt várták, hogy Gyurcsány majd újra kivezeti őket a gödörből, vagy alig várták már, hogy megbukjon, de fel nem állt egyikük sem. A harmadik tétel, hogy minden kormányon lévő erőhöz – és erre a Fidesznek is figyelnie kell majd – sokan »odacsapódnak«. Az MSZP-ben is jött egy új értékrendet valló, fiatal generáció. Vannak köztük valóban mélyen elkötelezett baloldaliak, de olyanok is, akik bármelyik pártba beléphettek volna, mert csak a karrierlehetőséget látták. Ezek, látván a süllyedő hajót, vagy elmenekültek, vagy olyanra használták fel a hatalmukat, ami erkölcsi válságot okozott a pártban. Komoly befolyásra tettek szert az MSZP-ben azok, akik nem az igazi eszmerendszer képviseletére érkeztek. Jómagam ezért menekültem vissza a munkába. Rövid ideig voltam a párt elnökségének tagja, mert láttam a tehetetlenséget, azt, hogy nem tud az MSZP valódi pártként működni.
– Mesterházy Attila a korrupciós ügyekre utalva sokszor hangoztatja, hogy korrupt emberek vannak, de korrupt párt nincs, így kollektív bűnösség sincs. De vajon az őszödi beszéd kapcsán elmondható ugyanez? Nem fűződik kollektív bűnösség az ott elhangzottakhoz?
– Az őszödi beszéd a politikai életben kuriózum, és tíz év múlva egészen mást fogunk gondolni róla. A tartalmi része nagyon komoly és érdemi, de az, amibe Gyurcsány öltöztette, vállalhatatlan volt. Leegyszerűsítette az ügyeket, és azt szerette volna, ha az a közel kétszáz képviselő felébred és magára ismer. A beszéd okozhatott volna katarzist is. De nem okozott. És azóta sem tudjuk, hogy a felvétel hogyan került ki. Ezt tisztázni kell. Az tényleg katarzis lenne. Nem kormányzati pozícióban ezt meg is kell tenni. A kollektív bűnösségre visszatérve: egy pártot nem lehet egységesen a vádlottak padjára ültetni, hacsak nem ordas eszméket hirdet.”