Megszületett a döntés: Olaf Scholz ismét indul a kancellári tisztségért – Boris Pistorius szabaddá tette az utat
Scholz és Merz összecsapása várható a német előrehozott választásokon.
Rendszeresen nekem szegezik a kérdést Németországban, hogy miért ilyen könnyű a helyzete a magyarországi jobb- és a szélsőjobboldalnak.
„Jelen tapasztalataim szerint Magyarországon a reálisan létező szocializmus egyik legnagyobb kártéteménye, hogy még az antifasizmus nagy része sem antifasiszta. A liberális demokrácia elkötelezettjei közül nyilván sokan azért nem csatlakoznak Magyarországon az antifasiszta mozgalomhoz, illetve azért támad bennük kétség az »antifasizmus« szó hallatán, mert érzik, hogy valami nem stimmelhet abban az érvelési rendszerben, amelyben a jobboldal és a szélsőjobb kódoltan vagy nem kódoltan a »zsidókat«, az »antifasiszták« pedig az »imperialista nemzetközi nagytőkét« (amely szintén antiszemita sztereotípia) okolják az ország sanyarú helyzetéért. Ugyanakkor mindkét fél »nemzeti« alapon érvel, elveti az ún. »nemzetköziséget«, amellyel újra táptalajt ad az antiszemita nézőpontnak. (...)
Az ún. »baloldali antiszemitizmus« legismertebb kutatója a németországi Thomas Haury, aki szerint a radikális baloldal egyik legfőbb jellemzője az »antiimperialista világnézet«. E nézet szerint a modern társadalmat elsősorban a nemzetközi tőke irányítja, amely uralkodik és elnyomja a »népet«. Az így »elnyomott« népeknek ezért a »gonosz idegen elnyomókkal« és az »imperialista« kizsákmányolókkal kell felvenniük a küzdelmet. Nyilván van a tőkének, a nemzetközi tőkének is, a globalizációnak is rengeteg káros, kizsákmányoló hatása, belső struktúrájából fakadóan. De ha ezek mögött emberi akaratot feltételezünk, akkor összeesküvéselméleteket kezdünk gyártani. Ezek viszont fokozzák az amúgy is erős demokráciadeficitet Magyarországon.”