A koncepcióban a hazai környezetpolitika szinte valamennyi jellegzetes nyavalyáját felismerhetjük.
2010. január 20. 08:15
p
0
0
0
Mentés
„Magyarországon jelenleg már zajlik is egy »éghajlatvédelmi kerettörvény-koncepció« tárgyalása, melyet szakmai és politikai körökben számos alkalommal meg is vitattak. A téma jelentőségéhez, valamint a vállalatokat és polgárokat széles körben érintő következményeihez képest a vita meglehetősen viharos sebességűnek tűnik, az ősz folyamán körvönalazódó szöveget az eredeti tervek szerint január végén a parlament elé kívánják terjeszteni, hogy ott február végére már el is fogadják. A koncepcióban azonban - mint derék állatorvosi lovon - a hazai környezetpolitika szinte valamennyi jellegzetes nyavalyáját felismerhetjük.
Először is azt, hogy tagadjuk a környezetvédelem és más, a jó élet feltételeit megteremtő gazdasági-társadalmi ágazat és tevékenység közötti lehetséges konfliktust. A környezetvédelem - az általános hazai interpretáció értelmében - egyben gyógyír más bajainkra is. A szóban forgó koncepció szerint az éghajlatvédelem az energiaellátás importfüggőségének enyhítésén vagy az energiahatékonyság növelésén túl hozzájárul a társadalmi igazságossághoz, a gazdaság élénkítéséhez és a foglalkoztatás növeléséhez is.
Lássuk példaként a munkahelyteremtés kérdését! A közkeletű nézet itt úgy szól, hogy az energiahatékonysági intézkedések és a megújuló energiaforrások (nap, szél, biomassza stb.) egyre növekvő alkalmazása révén növelhetjük a foglalkoztatottságot, mert ezekben az ágazatokban több álláslehetőség teremtődik, mint amennyi munkahely az előző lépésekkel kiváltott hagyományos energiatermelési módoknál megszűnik. A tudományos elemzések és a szakfolyóiratokban publikált elemzések többnyire és általánosan megerősítik ezt a hipotézist. Azonban fel kell figyelnünk arra, hogy a jelentős állásteremtő eredmények azokban az elemzésekben jelennek meg, amelyek a jövőre vonatkozó becslések, illetve modellezések kimenetei. A múlt történéseit elemző tanulmányok már jóval árnyaltabban fogalmaznak, s a munkahelyteremtés számos korlátját mutatják ki.”
A ruhaipar egyik legvitatottabb jelensége a fast fashion, ami gyors gyártási ciklusokkal és olcsó termékekkel vonzza a fogyasztókat. Bár népszerűsége még mindig növekszik, súlyos kritikákat kap környezeti és társadalmi hatásai miatt.
Ha most úgy állítanánk élére a kérdést, hogy vagy okostelefon, vagy könyv, akkor hamis dilemmát kreálnánk. Mindkettőre szükségünk van, vagy legalábbis remélem én.