„Kertész Imre elhagyta Magyarországot, mert úgy érezte, számára nincs élhető élet a balkanizálódott Budapesten, és európai polgárként Berlint választotta lakóhelyének. Hatalmas politikai vihart kavart interjúja után még inkább el kell hinnünk neki, hogy Budapesten nem találna otthonra. „Nemzetgyalázóként” végigsétálhatna-e háborítatlanul egy pesti utcán? Üldögélhetne-e békésen egy budai kávézóban?
Egyetértek azokkal, akik azt mondják, az interjú hazai fogadtatása őt igazolja. S ha szavaival annyit ér el csupán, hogy foszladozni kezd a csönd, amely pókháló gyanánt telepszik múltunk bizonyos fejezeteire, s érteni kezdjük, mi módon csenghet össze egy ember sorstalansága egy egész nemzet sorsával, s egyéni léte hogyan tükröződik vissza a közügyek makrokozmoszában, akkor mégiscsak volt értelme az interjúnak, mégiscsak történt valami fontos azon a napon, amikor Kertész Imre nyolcvanéves lett.”
Lévai Katalin: Provokátorok - Kertészt igazolja az interjú fogadtatása (NOL)