Ferencz Orsolya: Nagy nemzeti büszkeség a magyar űrhajósprogram
A beszélgetésen Kapu Tibor és Cserényi Gyula az űrhajósok kiválasztásának menetéről, a kiképzés folyamatairól és részleteiről tartottak beszámolót a közönségnek.
A szakemberek szó szerint a levegőből készítenek ételeket.
Fotó: Pixabay
Az utóbbi időben megsokasodtak azok a vélemények, amelyek szerint az ember terjeszkedhet a Hold felé, ám az univerzumban az lehet a végső határ. A tudósok folyamatosan és egyre komolyabban vizsgálják annak a lehetőségét, hogy az ember részt vehessen különböző űrküldetéseken, sok részlet azonban még kidolgozatlan.
Vajon hogyan oldható meg a táplálkozás a Holdon, azaz mit fogunk enni, ha odaérünk?
A levegőből készült tészta- és fehérjeszeletek csak a kezdetét jelentik a gasztronómiai ínyencségeknek!
A következő két évben a NASA azt tervezi, hogy űrhajósokat küld a Holdra az Artemis programon keresztül, a Nemzetközi Űrállomást (ISS) pedig hamarosan lecseréli – eredetileg 15 éves keringésre tervezték, de immár a 26. életéve éri az űrben – miközben egyre szaporodnak a feneketlen pénztárcájú űrutazókra szakosodott idegenforgalmi projektek. Úgy néz ki, a fejlődés megállíthatatlan, ám a fizikai határaikkal még a legeltökéltebb kalandoroknak is számolniuk kell.
Az étel tartja észnél az űrhajósokat. A tápanyagdús, változatos, egyedi igényekre szabott ételek kulcsfontosságúak egy sikeres űrmisszióhoz, de sokan alábecsülik ennek fontosságát”
– jelentette ki Dr. Sonja Brungs, az Európai Űrügynökség űrhajós műveletekért felelős helyettes vezetője.
Ezt is ajánljuk a témában
A beszélgetésen Kapu Tibor és Cserényi Gyula az űrhajósok kiválasztásának menetéről, a kiképzés folyamatairól és részleteiről tartottak beszámolót a közönségnek.
Jelenleg kis ételzacskókat kapnak az űrhajósok, amelyekben előre elkészített ételek vannak. Ezeket az erre szakosodott élelmiszergyártó cégek készítik, majd fagyasztva szárítják, dehidratálják vagy termostabilizálják, az űrhajósok pedig vizet adnak hozzá, hogy melegítsék vagy lehűtsék az ételeket. Kenyér viszont nem vihető az űrbe, mivel a morzsa könnyen a levegőbe kerülhet, az alacsony gravitációs környezetben a légzőrendszerbe vagy létfontosságú berendezésekbe juthat. A só is csak erősen korlátozott formában elérhető, mivel a szervezet eltérő módon tárolja a nátriumot, ez pedig akár felgyorsult csontritkuláshoz is vezethet, illetve az alkohol sem megengedett, mivel az negatívan befolyásolja az ISS szennyvíz-újrahasznosítási rendszerét – írja a BBC.
A hat hónapig az űrben tartózkodó űrhajósoknak hiányzik a ropogósság és a textúra. A mentális jólét szempontjából nagyon fontos, hogy változatos textúrákkal rendelkezzenek, és különösen az űrutazásoknál, hogy sokféle típusú ételt egyenek”
– fogalmazott Brungs.
Ezt is ajánljuk a témában
Kapu Tibort egyáltalán nem zavarja a megnövekedett médiaérdeklődés.
A NASA 2021-ben elindította a Deep Space Food Challenge-et, amellyel új módszereket kutat az űrben történő étkeztetéshez. A küldetés célja, hogy korlátozott erőforrásokkal, minimális hulladéktermeléssel, biztonságos, tápláló és ízletes ételeket állítson elő a hosszabb távú űrküldetést teljesítőknek.
A Helsinki központú Solar Foods egyike annak a nyolc vállalatnak, amely figyelemre méltó koncepciót mutatott be.
„Szó szerint a levegőből készítjük az ételeket” – hangsúlyozta Artuu Luukanen, a Solar Foods alelnöke. A cég egy ehető mikrobát fedezett fel a finn vidéken, amely szén-dioxid, hidrogén és oxigén keverékével táplálkozik. Az eredmény egy baktériumokból származó fehérjeforrás, amely számos ízzel vagy textúrával keverhető, így különféle tápláló ételek hozhatók létre, például tészták, fehérjeszeletek, alternatív húsok és akár tojáspótló is.
Elkezdtünk egy speciális űrtápanyagon gondolkodni. Az űrben ugyanis két kulcsfontosságú hulladékgáz rendelkezésre áll: a hidrogén és a szén-dioxid.
Tehát valójában nem csak egy élelmiszergyártási technológiáról van szó, a módszer szerves részét képezi a környezetirányítási és életfenntartó rendszernek” – tette hozzá Luukanen.
A Solar Foods fehérjéje pasztává vagy porrá alakítható, liszttel és tipikus élelmiszer-összetevőkkel keverve fehérjével dúsított ételek, például tészták, fehérjeszeletek és még csokoládé is készíthető.
A vitamintabletták valamennyit segíthetnek, de az űrhajósoknak friss termékekre is szükségük van, ezért zajlanak a kísérletek, hogyan lehet zöldséget termeszteni az űrben – ebben az egyedülálló, gravitáció és napfény nélküli környezetben. Az ISS fedélzetén van egy saját, Veggie néven ismert apró veteményeskert, ahol az űrhajósok mikrogravitációs környezetben tanulmányozzák a növények növekedését.
Valószínűnek tűnik, hogy az űrtáplálék jövője a gombákat is magában foglalja majd.
A NASA Deep Space Food Challenge hat döntőse közül hárman a gombákkal kapcsolatos ötleteken dolgoznak. Köztük a svédországi Mycorena of Göteborg által kifejlesztett rendszer, amely mikroalgák és gombák kombinációját használja mikoprotein előállítására.
A kutatók fejlesztenek egy úgynevezett űrtápot is, amely egy zárt hurkú rendszerben van, a végtermék pedig 3D-s nyomtatással készíthet olyan ételt, mint egy csirkefilé állaga. További előnye, hogy a fehérjeforrás minden esszenciális aminosavat tartalmaz, amelyre az emberi szervezet működéséhez szüksége van.
A NASA Deep Space Food Challenge program alapvető célja egyébként egy olyan fejlett élelmiszerrendszer létrehozása, amely nem csak az űrutazások során, de a Földön is hasznunkra válik,
és új utakat tesz lehetővé az élelmiszertermelés számára extrém környezetben és erőforrás-szűkös területeken.
„Nagy kihívásokkal nézünk szembe az éghajlatváltozással kapcsolatban, különösen az aszályok tekintetében, amelyek befolyásolják élelmiszertermelési képességeinket. Az űr ezt egy végső próba elé állítja, ahol felhasználhatjuk a hulladéknak minősülő erőforrásokat, és hozzáadott értékű termékké alakíthatjuk. Ez a körkörös gazdaság filozófiája. A Föld a legjobb űrhajó, amelyen valaha is jártunk” – fejtegette Luukanen.
A NASA Deep Space Food Challenge programjának harmadik szakasza jelenleg is zajlik, folyamatosak a tesztek, hogyan működhetnek ezek a projektek űrszerű körülmények között. Szinte biztos, hogy ezek az új élelmiszerek az űrhajósok táplálkozási profiljának részét képezik majd, de egyre inkább valószínűnek tűnik, hogy a jövőben a Földön való táplálkozásunkat is jelentősen befolyásolják.
Ezt is ajánljuk a témában
Kapu Tibor már egyetemistaként is komolyan érdeklődött a rakétatechnológiák iránt.