Mindenki kívánjon egyet vasárnap hajnalban: 2046-ig nem lesz ilyen csillaghullás
Az Éta Aquaridák csillaghullás idején megfigyelhető meteorok a sebességükről ismertek, ugyanis igen nagy, hozzávetőlegesen 66 km/s sebességgel érkeznek.
Nem tudjuk biztosan, mi az, csak annyit, hogy hatalmas.
Az IFL Science cikke szerint a csillagászok 400 elliptikus galaxist vizsgálva észrevették, hogy azok valami olyan felé mozognak, amit mi nem láthatunk, mivel az a „kikerülési zónában” található, vagyis az égboltnak azon a területén, amelyet a saját galaxisunk galaktikus síkja és a benne lévő kozmikus por eltakar. Azt írják: bármi is az, nagyszámú galaxis elmozdításához nagy tömegre van szükség.
Nem látjuk, de valami gigantikus dolog felé húznak minket.
Egy elképzelés szerint más galaxisok megfigyelése az égbolton megmutatta, hogy a galaxisok „szuperhalmazokká” tömörülnek, és a galaxisok 90 százaléka feltételezhetően ezekben található. A galaxisok áramlását vizsgálva egy csapat 2014-ben megállapította, hogy a Tejútrendszer, amely már a Virgo szuperhalmaz része, valószínűleg egy még nagyobb, mintegy 100 000 galaxist tartalmazó struktúrán belül van.
Nyitókép: HANDOUT / ESA, NASA, CSA, STSCI / AFP